�letm�dv�lt�s Magyarorsz�gon a XIX-XX. sz�zad fordul�j�n

I. A magyar t�rsadalom a dualizmus kor�ban

II. A f�ldbirtokos oszt�ly

III. A polg�rs�g

IV. Az „�ri” k�z�poszt�ly

V. A kispolg�rs�g

VI. A munk�soszt�ly

VII. A paraszts�g

I. =>

- a forradalom v�vm�nyainak hat�s�ra

à megbomlott a feud�lis t�rsadalom szerkezete

à a hagyom�nyos feud�lis oszt�lyok �s r�tegek gazdas�gi �s t�rsadalmi s�lya cs�kkenni kezdett

à �j oszt�lyok keletkeztek (v�llalkoz� polg�rs�g, ipari munk�ss�g)

à megv�ltozott az iparb�l (b�ny�szatb�l, forgalomb�l) �s a mez�gazdas�gb�l �l�k ar�nya (az iparosod�s folyt�n)

à 1869-ben az orsz�g 75%-a, az 1910-es �vek elej�n csak 60%-a �lt mez�gazdas�gb�l

- a t�rsadalom kett�s alapon j�tt l�tre à - a feudalizmus maradv�nyain

- �s a gazdas�gi �talakul�s talaj�n

                => torl�dott t�rsadalom

à �gy egy-egy r�teg ereje a vagyoni helyzett�l �s a sz�rmaz�st�l is f�gg�tt

            à t�bbet �rt az �r�k�lt (legjobb esetben gr�fi c�mmel egy�tt) vagyon, mint a szerzett

- az ipari forradalom a v�rosok rohamos n�veked�s�t (urbaniz�ci�t) okozott

- Budapest lakoss�ga a korszak folyam�n megh�romszoroz�dott

- az ipari k�zpontokk� v�lt v�rosok is n�veked�snek indultak

à a polg�ri �letforma alak�t�ja �s erjeszt�je a nagyv�ros

- Budapesten fel�p�lnek a t�bbemeletes k�h�zak, ki�p�l a k�vezet, a k�zvil�g�t�s, a k�zm� �s a t�megk�zleked�s (1887: elindul az els� pesti villamos; 1896: megny�lik a f�ldalatti)

II. =>

- a hatalomban k�t oszt�ly osztozott à a nagybirtokos oszt�ly (kb. 1000 hold felett)

�s a nagypolg�rs�g

- az �llamhatalom kulcspoz�ci�i az arisztokr�cia vagy nemesi nagybirtokosok kez�ben voltak

à ez is kifejezte, hogy a szerzett vagyonn�l t�bbet jelentett az �r�k�lt, k�l�n�sen, ha gr�fi c�m is j�rult hozz�

- �m az arisztokrata politikusok �s diplomat�k t�ls�lya ellen�re az arisztokr�cia k�z�leti szerepe cs�kkent a sz�zadfordul�ig

- az �zleti �lettel is kapcsolatba l�ptek egy-egy r�szv�nyt�rsas�gi eln�ki vagy igazgat�tan�csi poszt erej�ig

à �m a k�z�letben m�g mindig mereven, kasztszer�en elz�rk�ztak

              à j�form�n csak egym�s k�z�tt h�zasodtak

- a f�rendi h�z tagjainak abszol�t t�bbs�g�t (�tmentett feud�lis el�jogk�nt) a „sz�letett” f�rendek alkott�k

à politikai hatalmukat m�gsem ez, hanem a nagybirtoknak sok tekintetben patriarch�lis feud�lis viszonya a paraszts�g t�megeivel biztos�totta

à t�rsadalmi befoly�s�t pedig az „�ri” k�z�poszt�ly k�zvet�tette lefel�

- a nem arisztokrata, nemesi nagybirtokosok jelentett�k az �sszek�t� kapcsot a dzsentrivel

Dzsentrik:

- a dzsentri magj�t a birtokos nemesek n�h�ny ezer csal�dja alkotta

- a r�teg als� hat�ra a 200-300 holdasok k�r�l h�z�dott

- a szabad verseny kor�ban nem a sz�muk, ink�bb birtok�llom�nyuk fogyatkozott

- anyagi roml�sukhoz a k�ltekez� �letm�d �s a t�ke �s szak�rtelem h�j�n elmaradott gazd�lkod�suk j�rult hozz� (nem b�rt�k a nagybirtokosok �s a polg�ri gazd�k verseny�t)

- t�rsadalmi s�lyuk viszont m�g mindig igen nagy volt a kiterjedt rokons�g �s a nagybirtokos uralkod� oszt�lyhoz f�z�d� szem�lyes kapcsolataik miatt

- k�s�bb a fogalom al� ker�ltek az „�ri” (nem paraszti) kisbirtokosok �s a „lecs�szott” birtokosok hivatalba szorult sarjai is

                        => egyre h�tr�nyosabb helyzet

- a dzsentri rangj�hoz m�ltatlannak tal�lta a fizikai munk�t, az ipar�z�st, a keresked�st, a mag�nszem�lyekt�l val� f�gg�st.

à ha �ll�sba k�nyszer�lt, a kir�lyt, az �llamot, a megy�t �s esetleg az egyh�zat (feud�lis eredet� hatalmat) szolg�lt, s �gy maga is parancsolt

Helyzet�k:

- a nagybirtokos oszt�lyt nem tekinthetj�k „falusi” lakosnak, �m j�vedelm�nek nagy r�sze a f�ldb�l sz�rmazott, �s a falvak j� r�sz�nek �let�ben a „kast�ly” k�zponti helyet foglalt el

- a Lajt�n t�li csal�di kapcsolatokkal rendelkez� arisztokr�cia az �v egy r�sz�t k�lf�ldi �d�l�helyeken, esetleg b�csi vagy budapesti palot�j�ban t�lt�tte

- elk�l�n�l�s�knek l�tv�nyos jelk�pe �s tere a romantikus angolkert, a park m�ly�n �ll� mag�nyos kast�ly

- az arisztokrata csal�dnak h�zik�poln�ja, k�l�n keresztel�je, papja, nevel�je volt

III. =>

- a polg�rs�g fels� v�kony r�teg�t 100-050, egym�ssal �zletben �s mag�n�letben egyar�nt �sszefon�dott d�sgazdag csal�d alkotta

- szeml�let�k, �letvitel�k �ri�si m�rt�kben v�ltozott a sz�zad eleji gazdag patr�ciusok�t�l

                        à azoknak a t�rsadalmi preszt�zs, a „tisztes �zlet”, a h�zingatlan volt a vonz�

à az �j t�pus� v�llalkoz� polg�r oda fordult, ahol nagyobb hasznot, profitot rem�lt (p�nze egyszerre forgott ipari, kereskedelmi �s hitelv�llalkoz�sokban)

- a reformkorban megindul� t�kek�pz�d�sben a zsid� term�nykeresked�k j�rtak az �len (a legalkalmasabb id�ben fektette be t�k�j�t)

- a nagypolg�rs�g kicsiny, de roppant befoly�sos r�teg�t alkott�k a vagyon n�lk�l indul�, szakmai p�ly�t befut� bankvez�rek

- a nagypolg�rs�g jelent�s r�szben a magyars�gba beolvad� idegen elemekb�l krist�lyosodott ki

à ez is hozz�j�rult, hogy a politikai �letben nem kapott, nem is nagyon ig�nyelt szerepet

            => t�rsadalmi tekint�lye kisebb volt a gazdas�gi �letben bet�lt�tt hely�n�l

- a nagypolg�rs�got a vagyonos k�z�ppolg�rs�g �s az �rtelmis�g lefel� sz�lesed� r�tegei z�rt�k el a kispolg�ri t�megekt�l

Helyzet�k:

- a vagyonos polg�rs�gnak 3-5 szob�s  lak�sa volt a v�rosban

- a nagypolg�rs�g fel�p�tette palot�it az Andr�ssy utca v�g�n, a Bajza �s Bencz�r utc�ban

- �tvette a f��ri �let kell�keit, de meg�rizte a szorgalmas munka, az �zleti �sszer�s�g �s a haszon elveit

- szabadidej�b�l kev�s futotta sz�rakoz�sra (a l�tv�nyos pazarl�st k�l�nben is megvetette)

- a k�z�letben azonban lelket cser�lt à d�szmagyart h�zott, �s �ldozatokat hozott a nemesi, b�r�i c�m�rt

- a kispolg�rok �lete szeg�nyesebb, olcs�bb volt, mint uraik�

            à lak�sukat t�pusb�torok, szentk�pek, k�zimunk�k d�sz�tett�k

- ruh�zatuk az �ri divatot ut�nozta, de darabjait k�szen vett�k (vagy olcs�bb anyagb�l maguk varrt�k)

IV. =>

- a k�z�poszt�ly nem egys�ges oszt�ly, hanem k�l�nb�z� oszt�lyok �s r�tegek halmaza

- a polg�ri t�rsadalmakban olyan gy�jt�medence, amely megk�nny�ti a fels� �s als� k�z�pr�tegek (voltak�ppen a legk�pzettebb csoportok), a paraszts�g, az ipari munk�sok �s a kispolg�rok k�z�tti mozg�st lefel� vagy f�lfel�

- gy�jt�medence volt az „�ri” k�z�poszt�ly Magyarorsz�gon is

à viszonylag k�nny� volt a soraiba beker�lni (el�g volt egy tartal�kos tiszti �retts�gi, de magyarr� kellett v�lnia a nemzetis�ginek, �s el kellett saj�t�tania a dzsentri �rt�krendet a polg�rnak)

à azonban itt a k�z�poszt�ly  (szemben pl. Angli�val) elz�rk�zott a t�bbi t�rsadalmi oszt�lyt�l

           à nem seg�tette el� a t�rsadalmi oszt�lyok �s r�tegek k�zeled�s�t

           à a t�rsadalom szerkezet�t nem rugalmasabb�, hanem merevebb� tette

- a dzsentri rangj�hoz m�ltatlannak tal�lta a fizikai munk�t, az ipar�z�st, a keresked�st, a mag�nszem�lyekt�l val� f�gg�st.

à ha �ll�sba k�nyszer�lt, a kir�lyt, az �llamot, a megy�t �s esetleg az egyh�zat (feud�lis eredet� hatalmat) szolg�lt, s �gy maga is parancsolt

à kimaradtak teh�t a k�z�poszt�ly fogalm�b�l a t�bb seg�ddel is dolgoz� iparosok, gazdagparasztok vagy mag�ntisztvisel�k

Helyzet�k:

- az „�ri” k�z�poszt�lynak 3-5 szob�s  lak�sa volt a v�rosban

- �tkez�seik szertart�soss�ggal zajlottak

- a sz�rakoz�st a meghat�rozott id�ben �s illemszab�lyok szerint tett k�lcs�n�s l�togat�sok, vacsoramegh�v�s, opera, sz�nh�z, b�l jelentette

- az �lt�zk�d�s (a nemesi sz�rmaz�s�akn�l is) teljesen nyugat-eur�paiv� v�lt

            à a d�szmagyart csak rendk�v�li alkalmakra vett�k el�

            à egy�bk�nt az alkalomhoz ill� �lt�zk�d�s k�telez� volt (szmoking, frakk, est�lyi)

V. =>

- a csal�dtagokkal egy�tt t�bb mint k�tmilli�s kispolg�rs�g l�tsz�m�ban megk�zel�tette a munk�ss�got

- t�bbs�g�k az anyagi l�t perem�n k�szk�d�, seg�d n�lk�l dolgoz� kiskeresked� vagy kismester volt

- politikai arculatukat saj�tosan sz�nezt�k a soraikba (jelent�s sz�mban) lecs�sz� kisnemesek, (akik valamit �rt�krendj�kb�l is magukkal hoztak) �s az altisztek (a legalacsonyabb rang� szolg�l� r�teg)

- a kispolg�rok k�z�l sz�mosan beolvadtak a munk�sok k�z�

VI. =>

- a munk�soszt�ly Magyarorsz�gon a sz�zad a korszak v�g�re megizmosodott

            à l�tsz�ma 1910-ben meghaladta az 1 milli�t (csal�ddal egy�tt 2,5 milli�)

- a legjobban k�pzett �s fizetett szakmunk�sok k�z�l eleinte sokan k�lf�ldr�l (Ausztri�b�l) j�ttek

à de a hazai szakmunk�sok t�bbs�ge a k�lf�ldet j�rt „valcol�” hazai munk�sokb�l, a hanyatl� falusi kisiparb�l, a v�rosba �raml� mesterekb�l, g�pmunk�sok szakm�t tanult fiaib�l �llt �ssze

- a magyar nemzetis�g� munk�sok ar�nya a munk�soszt�lyon bel�l nagyobb (63%) volt, mint a magyarok orsz�gos ar�nya

à a magyarok el�bbre j�rtak a polg�rosod�sban, a t�k�s fejl�d�sben, mint a nemzetis�giek

à a hazai munk�ss�g koncentr�lts�ga �gy is nagy volt: 60%-uk nagy�zemben dolgozott

- igen jelent�s k�l�nbs�gek voltak a szakmunk�sok �s a szakk�pzetlen n�i �s gyerekmunk�sok b�re k�z�tt

à a szakmunk�sok keresete el�rte vagy meghaladta a seg�d n�lk�l dolgoz� kisiparos j�vedelm�t

- legalul a kiszolg�ltatott, falur�l j�tt id�nymunk�sok, napsz�mosok �lltak

Helyzet�k:

- h�tk�znap munkaruh�ban j�rtak, de vas�rnap felvett�k a polg�rs�gt�l les�llyedt fekete konfekci��lt�nyt �s kem�nykalapot

- a munk�sasszonyok m�g �rizt�k falusias hagyom�nyaikat: b� szokny�t, fejkend�t viseltek, f�z�si szok�saik is a r�giek maradtak

- sz�rakoz�suk munka ut�n 1-2 �ra kocsma

- a szervezett munk�sok dalegyletbe, vas�rnap k�z�sen kir�ndulni j�rtak

- nagyon sokan laktak egy lak�sban, r�ad�sul a p�nz �rdek�ben „�gyraj�r�kat” fogadtak p�nz�rt

VII. =>

­- v�ltozatlanul a paraszts�g alkotta a t�rsadalom sz�les, szil�rd talapzat�t

à �m a jobb�gyfelszabad�t�s ut�n bet�r� kapitalista viszonyok felbomlasztotta az egys�ges paraszts�got a mez�gazdas�gban

- R�tegz�d�s à - falun lak�, mez�gazdas�gb�l �l� b�rmunk�s volt (�k az oszt�ly legalja; a paraszts�g fele)

- nagybirtokon �l� uradalmi, majors�gi csel�dek (a feud�lis maradv�nyok �ltal legjobban b�kly�zott r�teg)

- v�ndorl� id�nymunk�sok, „summ�sok” (anyagilag a legkiszolg�ltatottabbak)

- t�rpebirtokosok (b�rmunk�t kellett v�llalniuk)

- gazdag parasztok, nagygazd�k (nyugaton megindult a polg�rosod�suk)

        à a nagygazd�b�l v�llalkoz�, farmer t�pus� gazd�lkod� lett

- az „�ri” k�z�poszt�ly mesters�gesen z�rta egy keretbe az egy�bk�nt oszt�lyokra (kizs�km�nyol�kra, kis�rutermel�kre, b�rmunk�sokra) szakadt paraszts�got

 - a paraszti kisbirtok megkapaszkodott, a birtokos paraszts�g �letsz�nvonala kiss� emelkedett (pl.: tartalmasabb t�pl�lkoz�s) az agr�rkonjunkt�ra eredm�nyek�nt

- ezekben az �vekben v�lt a f�ld a legf�bb �rt�kk�, melyhez rendk�v�l ragaszkodni kell, vagy embertelen munka �r�n kell megszerezni

à a birtokos paraszts�g k�r�ben terjedt az �npuszt�t�, nemzetem�szt� egyk�z�s (a telekapr�z�d�s ellen)

Helyzet�k:

- legjellegzetesebb volt az „egyutc�s” magyar falu

- a paraszth�z 1 szob�b�l, 1 konyh�b�l �s 1 f�tetlen kamr�b�l �llt

- a szob�t a konyh�b�l begy�jthat� kemenc�vel f�t�tt�k

- a h�zak �ltal�ban f�b�l �s v�lyogb�l �p�ltek

- a XIX. sz�zad m�sodik fel�ben megkezd�d�tt a konyha f�sttelen�t�se, �gy a lak�k ide k�lt�ztek �t a szob�b�l

- elterjedt a „sparherd”, mely megr�vid�tette a f�z�si id�t, v�ltozatosabb�, jobb� tette az �telek elk�sz�t�s�nek m�dj�t

- a keny�r mellett elterjedt a burgonya

- elterjedt a szertart�sos diszn�v�g�s

- a ’60-as ’70-es �vekben a parasztok levetett�k a jobb�gy�lt�z�ket, �s a nemess�g leegyszer�s�tett reformkori �lt�z�k�t kezdte viselni

- megjelentek a h�zakban a nagyipari term�kek, a szabv�nyos�tott haszn�lati �s d�szt�rgyak

- a kapitalizmus uniformiz�l� hat�st gyakorolt az �letform�jukra

=> a k�l�nbs�g v�ros �s falu k�z�tt a ’70-es ’80-as �vekben �ri�sinak �s �thidalhatatlannak t�nt, �m a sz�zadfordul� a t�rsadalom er�s�d� mozg�sa, mobilit�sa a paraszti �letforma kereteit is bontogatni kezdte