Kp.kori vros
2005.06.14. 12:28
A kzpkori vrosok jellemzi Eurpban s Magyarorszgon
I. Eurpa
II. Magyarorszg
I. =>
- a mezgazdasgi termels sznvonalnak nvekedsvel megjelent a termkfelesleg, ami elsegtette az nellt gazdlkods megsznst
à gy egyes emberek teljesen felhagyhattak a fldmvelssel, hisz lelmket meg is tudtk vsrolni. ttrtek a kzmvessgre s a kereskedelemre
- ezek a kzmvesek s kereskedk alaptjk a kzpkori vrosokat, mert olyan helyekre trekedtek, ahol kedvezen el tudjk adni termkeiket à sk-hegy tallkozsa, folytorkolatok, blk, nyersanyagforrsok mell
- megindul a fggetlenedsi folyamat, ugyanis minden polgr rdeke az volt, hogy lazuljon vagy megsznjn a fldesr fennhatsga
à kialakul a vrosi nkormnyzat
à az nllsg kezdete: egy sszegben val adzs s sajt brk
à a szabadsg kivvsra sok vros nll szervezetet hoz ltre: a kommunt (Itliban s Flandriban)
- a gazdagabb vrosok (tvolsgi kereskedelemmel foglalkozk, pl. szak-Itliban) ki tudtak szakadni a vilgi s egyhzi urak szortsa all, s a krnyez falvakat magukhoz csatolva vroskztrsasgokat hoztak ltre
- a harcok sorn egyes vrosok kirlyi vrosokk alakulhattak à k csak a kirlynak adztak. Ksbb a kirlytl klnbz kivltsgokat tudtak megszerezni à vsrtarts, vmmentessg, rumegllts joga
Jellemzk:
- a vrosokat falak s erdtmnyek vettk krl, ami megvdte ket a tmadsoktl, m zsfoltsgot eredmnyezett, mert leszktette a terjeszkedst à szk utck, stt siktorok
- a zsfoltsg, a szemetes utck s a kzmvests hinya miatt a jrvnyok gyorsan terjedtek
- ugyancsak a zsfoltsg s a szk utck miatt a tzvszek is gyorsan terjedtek szt a vrosokban
Lakosai:
- a legelkelbb/leggazdagabb polgrok voltak a kereskedk (patrciusok). k voltak a szentus tagjai
- a polgrsg zmt a kzmvesek s iparosok adtk. Kpviselik a vrosi nagytancsban foglaltak helyet
- a lakossg nagy rsze a polgrjoggal nem rendelkez iparoslegnyekbl, napszmosokbl llt (plebejusok), akik sokig vgeztek mg mezgazdasgi munkkat is a gazdag polgrok vroskzeli fldjn, viszont jobbgyi ktttsgeiktl mr megszabadultak
- gyakoriak voltak a rtegek kztti politikai kzdelmek
Kzmvessg, iparosods:
- a vrosi termels alapja a kzmvessg volt
- a X-XII. szzadban az ugyanazon iparral foglalkoz kzmvesek rdekeik vdelmre (s a szk piac miatt) chekbe tmrltek. A szervezet megvdte tagjait a chen kvliek, a kontrok versenytl. Megakadlyoztk a bels versenyt is
à szablyoztk a termels folyamatt a nyersanyag beszerzstl a termk rtkestsig, megszabtk az rakat, tiltottk a reklmot s az ellenkampnyokat
Jellemz iparok à Flandria: poszt; Dl-Nmetorszg: bnyszat s fmfeldolgozs; szak Itlia: poszt s selyemszvs
- a szlesed kereskedelem miatt nagyszabs vsrok kezdtek el tartani (pl.: XII-XII. szzadban Champagne grfsgban)
- a tvolsgi kereskedelmet kereskedelmi szvetsgek bonyoltottk le
à a Fldkzi-tenger medencjben s a Kzel- s Tvol-Kelettel trtn kereskedelmet a levantei kereskedelem (Velence, Genova, Pisa vrosllamokkal)
à az szaki- s balti tengeri kereskedelmet pedig a Hanza-szvetsg bonyoltotta le (szak nmet vrosok: Lbeck, Hamburg)
II. =>
IV. Bla idejn:
à az uralkod szvetsgesknt tekintett a vrosokra, gy tmogatta ket
à a tatrjrs utn a legfejlettebb „vsros” helyeknek kivltsglevelet adott
à nhnyuknak mg a vmmentes kereskedelmet s a szabad br- s tancsvlasztst is engedlyezte
à engedlyezte a kfal ptst (a tatrok elleni vdekezs miatt)
à a fejlett helysgekbe nmetek kltztek, akik megtartottk nyelvket
à legfejlettebb vrosok: Selmec- s Besztercebnya (ezst- s rzbnyszat)
Kroly Rbert idejn:
à a mezgazdasg fejldsvel ntt a termkfelesleg, gy egyre tbben jrtak a „vsros” helyekre à ezekbl fejldtek ki a mezvrosok (lt. 1-1 birtok uradalmi kzpontja volt)
à a mezvrosok ltalban 1-1 birtok uradalmi kzpontjai voltak, melyek jogot kaptak a heti-, nha az orszgos vsr tartsra
à laki legtbbszr fldmvesek, de voltak kzmvesek is
à elnysebb helyek, mint a jobbgyfalvak, mert egy sszegben adztak, s nem a lakossgszm alapjn, hanem egy elre meghatrozott rtket
à jelents vonzer
ànllan vlaszthattak brt s eskdteket (de a fldesr mg beleszl az igazsgszolgltatsba)
à a mezvrosok egy rsze kzvetlenl a kirly al tartozott à ezekbl alakultak ki a szabad kirlyi vrosok (mivel Kroly Rbert vdelmezte, fejlesztette ket)
à klnbz kivltsgok: vmmentessg, rumegllt jog, szabad br s plbnosvlaszts, egy sszegben adztak a kirlynak, szabad vgrendelkezs joga (viszont katonkat kellett killtani a kirlyi hadjratokba)
à igazgatsukat a kirlyi trnokmester vgezte
à kialakulnak a chek
à szabad kirly vrosok: Buda, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Kassa, Brtfa, Eperjes
Luxemburgi Zsigmond idejn:
à erteljesen fejldnek, de rendi szervezkeds mg nincs
à Zsigmond gazdasgi erforrst ltott bennk (vrospolitikjval anyagi gyarapodsukat igyekezett elmozdtani)
à 1405-s trvnyeit a szabad kirlyi vrosokkal, a mezvrosokkal s ms kivltsgos teleplsekkel is megvitatta
à szabad kirlyi vrosok pallosjoga; kereskediknek nincs bels vm s nem rvnyes rjuk Buda rumegllt joga; vrfal ptsekor egy telepls vrosi rangot kap
à gazdasgi egysget akart velk teremteni, hogy a vrosok politikailag egysgesen lphessenek majd fel
à m ez nem sikerlt a gyenge rutermels s kereskedelem miatt (br a nagyobb vrosok sszefognak)
à tmogat vrospolitikja ellenre elzlogostja a szepesi vrosokat
Hunyadi Mtys idejn:
à a gazdasgi fejlds miatt n a lakossg szma, m a lakossg tlnyom rsze falvakban l
à 800-900 mezvros
à 19 szabad kirlyi vros (4000-5000 fvel; Buda: 8000 f)
à a vrosi polgrsg fejletlensge miatt a kzpontosts terheit mg mindig a jobbgysg viseli
|