Magyarorsz�g h�rom r�szre szakad�sa (Erd�ly l�trej�tte, jellemz�se)

II. Lajos van a magyar kir�lyi tr�non. 1521-ben a t�r�k�k megt�madj�k, elfoglalj�k Szab�csot, Zimonyt �s N�ndorfeh�rv�r v�r�t. 1526: ism�t t�mad a t�r�k. Esz�k ut�n Moh�csot is megt�madt�k, mert nem �llt �ssze a magyar csapat. 1526 aug. 29-�n Moh�csn�l sz�tvert�k a magyarokat, az eg�sz vezet�s�ggel. Kirabolj�k Bud�t, hazamennek, 1541-ig vissza sem j�nnek.

                Kett�s kir�lyv�laszt�s: V. K�roly �ccse, Habsburg Ferdin�nd, a m�sik Szapolyai J�nos. 1526-ban Szapolyai J�nos erd�lyi vajda kir�ly lesz, jogalapja az 1505-�s r�kosi orsz�ggy�l�s, mely szerint csak magyart lehet kir�lly� megv�lasztani. Ezzel szemben kir�ly lesz I. Ferdin�nd is, akinek jogalapja a Jagell�kkal k�t�tt h�zass�gi szerz�d�s. Az eg�sz orsz�g J�nos kez�n van, kiv�ve Horv�torsz�got, Pozsonyt �s Sopront, ennek megv�ltoztat�s�ra tesz k�s�rletet Ferdin�nd 1527 nyar�n, amikor is 10 ezer f�nyi zsoldossal let�madja J�nost. J�nos a t�r�kh�z fordul seg�ts�g�rt, 1529-ben meg is �rkezik a „seg�ts�g”, a t�r�k t�vlati c�lja B�cs elfoglal�sa, ez nem siker�l, de a biztons�g kedv��rt Bud�t �tveszi Ferdin�ndt�l, �s �tadja J�nosnak. Az orsz�g k�t r�szre szakad.

                Szapolyai a t�r�kkel sz�vetkezett, 1529-ben �tengedi a t�r�k�t Mo-on, amikor azok B�cs ellen indultak. De r�j�ttek, hogy csak a t�r�k j�r �gy j�l. 1532-ben a t�r�k sereg B�cs ostrom�ra indul, de K�szegn�l megakad, a v�rkapit�ny Jurisics Mikl�s. Ki�jul Ferdin�nd �s J�nos k�z�tt a ter�letek�rt v�vott harc, amit 1538-ban a v�radi b�k�vel z�rnak le, mely kimondja, hogy mindk�t uralkod� megtartja ter�leteit, de ha J�nos meghal, akkor a korona Ferdin�nd�. 1539-ben J�nos feles�g�l veszi Jagell� Izabell�t, majd hal�los �gy�n megesketi T�r�k B�lintot �s Fr�ter Gy�rgy�t arra, hogy elint�zik, hogy fia kir�ly lehessen. Ferdin�nd mindent kihaszn�l ez ellen, k�veteit k�ldi a t�r�kh�z �s be�rulja a v�radi b�k�t. Fr�ter seg�ts�g�l h�vja a t�r�k�t. A t�r�k ez�rt t�madja Magyarorsz�got, 1541. augusztus 29-�n elfoglalja Bud�t, ezzel az orsz�g h�rom r�szre szakad: Erd�ly, T�r�k h�dolts�g, Habsburg kir�lyi Magyarorsz�g. Ennek oka volt a t�r�k t�lereje, a magyar bels� gyenges�g, sz�th�z�s �s a vall�sh�bor�.

                Erd�ly Fr�ter Gy�rgy �s Jagell� Izabella kez�re ker�l. Fr�ter v�gya az orsz�g �jraegyes�t�se, titkos t�rgyal�sokat folyat a Habsburgokkal, ezt a gyalui egyezm�nnyel pecs�telik meg, mely szerint Ferdin�nd megkapja a magyar koron�t, ha ki�zi a t�r�k�t. 1542-ben Ferdin�nd tesz erre egy sikertelen k�s�rletet, ami t�r�k bossz�hadj�ratot von maga ut�n, ez 1543-ban kezd�dik. Elesik Szeksz�rd, P�cs, Sikl�s, Simontornya, Esztergom �s V�c is. 1547-ben a drin�polyi b�k�vel z�rul le az els� foglal�si hull�m.

                1541-ben a t�r�k Fr�ter Gy�rgy�t kit�ntette bizalm�val, Buda elfoglal�sa ut�n J�nos fi�ra, J�nos Zsigmondra, Izabell�ra, �s Fr�ter Gy�rgyre b�zta Erd�lyt �vi ad� fej�ben, teh�t az elker�lte a t�r�k megsz�ll�st. Gy�rgy eleinte a t�r�k elv�r�sok szerint cselekedett, val�j�ban az orsz�g egyes�t�s�re t�rekedett. Nem tudta eld�nteni soha, mikor merre fordul a kocka, ez�rt hol a Habsburgoknak hol a t�r�k�knek tett engedm�nyeket, m�g Ferdin�nd 1551-ben meg�leti. 1556-ban a t�r�k�k akarat�b�l �jra Izabella ker�l a tr�nra, akit anyja hal�la miatt J�nos Zsigmond k�vet a tr�non 1559-ben. A t�r�k szult�n, �s Ferdin�nd tr�nut�dja,  II. Miksa b�k�t k�tnek 1568-ban Drin�polyban, emiatt Erd�ly is k�nytelen volt rendezni kapcsolatait a Habsburgokkal, 1570-ben a speyeri titkos szerz�d�s �rtelm�ben Zsigmond lemond a kir�lyi c�mr�l Miksa jav�ra �s felveszi a fejedelem c�met. Az egyezs�g szerint az Erd�lyi ter�leteket Zsigmond fi� ut�dja �r�kli, ha ilyen nincs, akkor a ter�let Miks��. Zsigmond fi� ut�d n�lk�l halt meg 1571-ben, de Erd�ly �s a Partium k�veteinek orsz�ggy�l�se nem tartotta be a speyeri szerz�d�st, a ter�let nem ker�lt Habsburg k�zre, hanem megv�lasztott�k B�thory Istv�nt, aki 1571-t�l 1586-ig birtokolja a fejedelmi c�met, kem�nykez� fejedelem volt, �gyelt arra, hogy Erd�ly ne ker�lj�n idegen k�zre, gondja volt arra is, hogy ne ingerelje a t�r�k Port�t, �gy Erd�ly szeml�tom�st gazdagodott. Erd�ly szokt�k a „H�rom nemzet”-nek is nevezni, n�pei a rom�nok, a magyarok �s a sz�szok.

            A kir�ly hatalma megn�tt, jelent�s lesz a f�urak befoly�sa is. Az orsz�g k�zpontja Pozsony lett, az esztergomi �rsek Nagyszombatra k�lt�z�tt. 1541 ut�n a szult�n azt akarja, hogy J�nos Zsigmond k�lt�zz�n �t az orsz�g keleti fel�be �s a Tisz�t�l keletre lev� orsz�g az �v�. Erd�lyben a had�gy �s a k�l�gy a t�r�kt�l f�gg�tt, de a bel�gy az �v�k� volt. A fejedelem megv�laszt�s�t a szult�n int�zte, a kir�lynak J�nos Zsigmondot tartotta. J�nos Zsigmond ut�n a tr�nra B�thory Istv�n ker�lt. Er�s k�zponti hatalmat �p�t ki, megszervezi az erd�lyi fejedelems�get. A kir�lyi birtokokb�l fejedelmi birtok lesz. Az erd�lyi fejedelems�g k�zpontja �ltal�ban Gyulafeh�rv�r. A 3. ter�let k�zpontja Buda, ott sz�kel a pasa. Voltak szult�ni birtokok, ott ad�t kellett fizetni. De a birtok v�dett volt, a nem mohamed�noknak fejad�t kellett fizetni�k.

Gazdas�gi szempontb�l a Kir�lyi Magyarorsz�g �s Erd�ly tekinthet� a legfejlettebbnek, a T�r�k h�dolts�g ter�let�n egy visszaes�s tapasztalhat�. A k�t fejlettebb ter�letre jellemz� a vegyesgazd�lkod�s, azaz a f� �gazatnak, a mez�gazdas�gnak t�bb �gazata jelent�s. Am�g a XVI. sz�zadra m�g a paraszti �rutermel�s a jellemz�, a XVII. sz�zad k�zep�re a f�ldes�ri vagy majors�gi �rutermel�s terjed el. Ez az agr�rkonjunkt�r�nak k�sz�nhet�, vagyis a mez�gazdas�gi term�kek ir�nti nagy keresletnek, amit a paraszti �rutermel�s m�r nem tud kiel�g�teni. Magyarorsz�g gazdas�ga ugyanis mindig egyoldal� volt, a f� hangs�ly a mez�gazdas�gon van. Eme �gazat term�kei Nyugat-Eur�p�ban igen keresettek j� min�s�g�k �s olcs�s�guk miatt, tov�bb� a megn�velt hadsereg eltart�s�b�l kifoly�lag. Az agr�rkonjunkt�r�nak a megn�vekedett szerepû gyarmati �rutermel�s vet majd v�get. Ennek �rdek�ben a f�ldesurak n�velik az all�diumot (k�z�s- vagy b�rbeadott f�ldek rov�s�ra), vagy �jakat hoznak l�tre (pl. irt�sf�ldekb�l vagy paraszti telkekb�l), ez�ltal n� a robot. Kezdetben a robot mennyis�ge nem �ri el a heti egy napot (1514-es t�rv�nyek), de k�s�bb t�rv�nybe foglalj�k, hogy id�nymunk�k mint a sz�nt�s-vet�s, az arat�s �s sz�nakasz�l�s alkalm�val, valamint �lelem �s bor sz�ll�t�sakor a jobb�gyok k�telesek robotolni. A megn�vekedett robotot azonban nem lehet kik�nyszer�teni a jobb�gyt�l, csak jogainak cs�kkent�s�vel, ami a szem�lyes f�gg�s n�veked�s�t �s a k�lt�zk�d�si jog cs�kken�s�t jelenti. Ezt a folyamatot nevezz�k a m�sodik vagy �r�k�s jobb�gys�g kialakul�s�nak. Szint�n ebben az id�szakban alakul ki a tokaji borvid�k a sz�l�termel�s ipar�gg� v�l�s�nak k�vetkezt�ben, tov�bb� f�llend�l a kert�szet. Ekkoriban jelenik meg sok, k�lf�ld�n m�r elterjedt n�v�ny, mint: t�bbf�le alma, k�rte, cseresznye, meggy �s szilva.
A mez�gazdas�g szerep�nek n�veked�s�vel a Kir�lyi Magyarorsz�g �s Erd�ly ipara megmarad a c�hes keretek k�z�tt. Az agr�rkonjunkt�ra miatt ugyanis most sokkal t�bb iparcikket, poszt�t, stb. lehet behozni, mint kor�bban, �s ez fedezi a hazai sz�ks�gletet. Az egyetlen sz�mottev� magyar ipar�g a b�ny�szat. Ekkor m�r nem olyan jelent�s a hagyom�nyos nemesf�m- �s r�zb�ny�szat, de n�vekszik a vaskitermel�s �s feldolgoz�s szerepe. A G�m�r-Szepesi �rchegys�gben a Felvid�ken, valamint Erd�lyben vannak b�ny�szati �s feldolgoz� k�zpontok. Ennek ellen�re f�mb�l k�sz�lt term�kek - ugyan�gy, mint a poszt�- t�lnyom� r�sze importb�l sz�rmazik. A c�hes ipar hossz� �let�re jellemz�, hogy a c�hek M�ria Ter�zia alatt m�sodik vir�gkorukat �lik, �s t�rv�nyben csak 1872-ben sz�ntetik meg �ket, az els� manufakt�r�kat pedig uralkod�i t�mogat�ssal hozz�k l�tre betelep�l�k Erd�lyben Bethlen G�bor uralkod�sa alatt, a Kir�lyi Magyarorsz�g ter�let�n pedig 1743-ban; ezekben azonban m�g jobb�gyok dolgoznak.

Kereskedelm�nk szorosan �sszef�gg a k�t orsz�gr�sz gazdas�g�val, azaz mez�gazdas�gi term�keket export�lunk, mint: b�za, szarvasmarha, bor, valamint s�t �s �rceket; importunk pedig poszt�ra, ipar- �s luxuscikkekre, tov�bb� fegyverekre korl�toz�dik.

A T�r�k h�dolts�g gazdas�gi szerkezete elt�r az orsz�g m�s ter�letein megszokott�l, a t�r�k�k saj�t rendszer�ket �tv�zik a magyarral. A legjelent�sebb elt�r�st a birtokrendszer mutatja. Am�g a Kir�lyi Magyarorsz�g egyes tartom�nyai egy-egy b�r� ellen�rz�se alatt �llnak, Erd�lyben mindv�gig meghat�roz� a fejedelmi birtok; ezzel szemben a t�r�k�k �ltal megsz�llt ter�leteken minden f�ld a rajta �l�kkel, a r�j�kkal egy�tt a szult�n�, aki ennek egy r�sz�t (kb. 20%-�t) megtartja szult�ni birtokk�nt, a t�bbit pedig a szp�hiknak, a hûb�res lovas katon�knak adja haszn�latra. Ez azt jelenti, hogy a birtokot nem lehet �r�k�teni, tov�bb� ezt a szult�n b�rmikor visszaveheti. Ez rabl�gazd�lkod�shoz vezet, mert a szp�hik sohasem tudhatj�k, hogy milyen kedve van a szult�nnak, ez�rt igyekeznek min�l t�bbet kipr�selni a r�j�kb�l. Ezeken a birtokon �l� jobb�gyok helyzet�t sok helyen s�lyosb�tja, hogy nemcsak a t�r�k�k, hanem a magyar f�ldesurak ad�szed�i is rendszeresen, fegyverrel behajtj�k az �ket megillet� ad�kat (kett�s ad�z�s). Ezek a k�r�lm�nyek nem igazak a szult�ni (kh�sz) birtokokra, ezeken nincs sem rabl�gazd�lkod�s, sem kett�s ad�z�s, emiatt az itt�l�k helyzete valamivel jobb.

A magyarokat s�lyosabb ad�k terhelik, mint az ugyanazon a ter�leten �l� t�r�k�ket, mivel nem mohamed�nok. �gy t�bbek k�z�tt az el�bbiek fizetik a haradzs vagy dzsizje nevû ad�t, amit egyszerûen �llami ad�nak vagy a cs�sz�r ad�j�nak neveznek. Ennek �sszege 50 akcse, azaz 1forint. Mindenki fizeti a kapuad�t, ami szint�n egy forintot tesz ki. Ezenk�v�l l�tezik a f�ldes�ri ad� a szp�hik birtok�n �l�k sz�m�ra, valamint az egyh�zi term�nytized a gabona, a must, a z�lds�gek, juh �s hal ut�n. Ez ut�bbit a katolikusok k�tszer fizetik a peremter�leteken. A legs�lyosabb terhet azonban a rendk�v�li ad�k r�j�k a jobb�gyokra, az ingyenes k�zmunk�k �s az �llami robot: a hadsereg ell�t�s�ra szolg�l� term�nyek �s cikkek (sz�na, gabona, tûzifa) sz�ll�t�sa; haj�vontat�s; v�r�p�t�s; postaszolg�lat teljes�t�se; a t�r�k hadak, fut�rok, k�vetek kalauzol�sa; �s v�g�l a sal�tromf�z�s.

A T�r�k h�dolts�g gazdas�ga fejletlenebb �s egyoldal�bb a Kir�lyi Magyarorsz�g vagy Erd�ly gazdas�g�n�l, ez azzal magyar�zhat�, hogy a h�dolts�g gazdas�g�nak els�dleges c�lja az itt �llom�soz� katonas�g eltart�sa. A t�r�k�k �ltal megsz�llt ter�leteken a munkaer� v�gig cs�kken, a magyar lakoss�g igyekszik b�k�sebb vid�kekre k�lt�zni a h�bor�k �s a szp�hik rabl�sai miatt. Ezt a folyamatot nem tudja ellens�lyozni a Balk�nr�l be�raml� lakoss�g sem. Ez ut�bbiak az�rt j�nnek, mert a T�r�k h�dolts�g nincs teljes f�gg�sben, szemben a d�lszl�v �llamokkal �s Havasalf�lddel. A h�dolts�gban ugyanis meghagyj�k a szabad k�lt�zk�d�si jogot, vagyis a jobb�gyok ad�ik kifizet�se ut�n oda k�lt�znek, ahova akarnak, nem k�telezik a lakosokat p�ld�ul hadvisel�sre. Ez maga ut�n vonja azt, hogy aki nem tud m�shova telep�lni, az megpr�b�l egy mez�v�rosba k�lt�zni, mert az szult�ni birtok, ahol kisebbek a terhek. A r�szleges f�ggetlens�get mutatja, hogy megmaradnak a "nemesi" v�rmegy�k, de mivel a nemess�g elmenek�lt, az ir�ny�t�st gazdagabb paraszts�g vagy polg�rs�g vagy az als�paps�g v�gzi, ennek alapj�n ezen k�zigazgat�si egys�geket parasztv�rmegy�kk�nt emlegetik.

Az �lland� h�bor�k miatt nem �rdemes n�v�nytermeszt�sbe fogni, mivel nem lehet tudni, hogy a vet�st ki aratja le, megn� a rideg �llatteny�szt�s, ezen bel�l is a rideg marhatart�s jelent�s�ge. Ez ut�bbi a t�bbs�g f� foglalkoz�sa, mert a marha j�l �rt�kes�thet�, �s h�bor� est�n elhajthat�. A gazdas�gi �let �s a kereskedelem k�zpontjai a mez�v�rosok, mert ezek kh�sz-birtokon fekszenek. Legjelent�sebb mez�v�ross� Debrecen n�vi ki mag�t, mert a h�rom orsz�gr�sz a H�dolts�g, Erd�ly �s a Kir�lyi Magyarorsz�g hat�r�n fekszik. A k�zmipar ter�let�n fontos a haszn�lati cikkek, a poszt� gy�rt�sa, de az itt gy�rtott mennyis�g nem kiel�g�t�, a marad�kot m�shonnan kell hozni. Szint�n l�nyeges m�g az �tv�ss�g �s a fegyvergy�rt�s.

A t�rsadalomr�l �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy nagy v�ltoz�son nem megy kereszt�l, az �rutermel�s kialakul�sa miatt azonban a vagyoni k�l�nbs�gek n�vekednek. Ezen bel�l is a legszembetûn�bb az arisztokr�cia h�rmas r�tegz�d�se: az arisztokr�cia a mindv�gig meghat�roz� csoport, a k�z�pbirtokos nemess�g a megyei k�zigazgat�sban tev�kenykedik, m�g a kisbirtokos nemesek a v�rkaton�k tisztjei, j�sz�gkorm�nyz�k egy f�ldbirtokosn�l, vagy �ppen a megy�ben hivatalnokok. A jobb�gys�gnak mintegy a fele ker�l az eml�tett m�don az �r�k�s jobb�gys�g �llapot�ba, ami helyzet�k roml�s�t jelenti, a marad�k azonban nem �rez nagy v�ltoz�sokat. A gazdag parasztok ugyanis megengedhett�k maguknak, hogy zsell�reket k�ldjenek maguk helyett robotolni, a zsell�rek pedig nem t�r�dtek azzal, hogy a majors�gon robotolnak, vagy pedig gazdag parasztok f�ldj�n napsz�mosk�nt dolgoznak. Szint�n jobb helyzetben vannak kezdetben az �llatteny�szt�ssel �s a bor�szattal foglalkoz�ak. A magyar t�rsadalom k�l�nleges csoportj�t alkotja a vit�zl� rend. Tagjai a v�gv�rakban teljes�tenek katonai szolg�latot �s a legk�l�nb�z�bb oszt�lyokb�l ker�lnek ki. Vannak k�z�tt�k arisztokrat�k, k�z�p- �s kisnemesek, parasztok, valamint idegen zsoldosok is. Term�szetesen az�rt nem eny�szik el az oszt�lyok k�z�tti hierarchia, �ltal�ban a tiszts�geket a hierarchia alapj�n t�ltik be. A vit�zl� rend k�l�nleges jogokat �lvez, ezek az ad�mentess�g, szabad paraszti kiv�lts�ggal rendelkeznek, �s fizet�s�ket zsoldban, poszt�ban �s s�ban kapj�k, ami azonban gyakran elmarad ("se p�nz, se poszt�").