A reform�ci�

A huszit�k

A r�mai egyh�z megreform�l�s�ra tett els� k�s�rlet Husz J�nosnak, a pr�gai egyetem tan�r�nak nev�hez f�z�dik. � reformt�rekv�seit �sszek�t�tte a cseh nemzeti �rdekek v�delm�vel, ez�rt kezdetben a kir�ly sem l�pett fel ellene. K�s�bb azonban a Zsigmond kir�ly a konstanzi zsinaton (1415.) �tadta Huszt a vil�gi hat�s�goknak �s azok m�gly�n el�gett�k. Ez lett a huszita felkel�s kirobbant�ja. Kezdetben a huszit�k sorra vert�k az ellen�k k�ld�tt lovagi hadakat, de mivel a mozgalom nem volt egys�ges, mag�ban rejtette az elbuk�s csir�j�t. A t�borit�k radik�lis k�vetel�sei m�g a kelyheseket (csup�n az egyh�z kiv�teles helyzete ellen k�zd�ttek Þ mindenki �ldozhasson borral (kehellyel), ne csak a papok Þ kelyhesek) is megf�leml�tett�k. Miut�n Zsigmond a kelyhesek legf�bb k�vetel�seit teljes�tette, azok szembefordultak a t�borit�kkal, akik 1434 m�jus�ban elvesztett�k a d�nt� csat�t Lipanyn�l.

A n�metorsz�gi el�gedetlens�g

N�metorsz�g a XVI. sz. elej�n helyi hatalmak, fejedelems�gek, v�rosok, gr�fs�gok laz�n �sszef�gg� sz�vets�ge volt, a cs�sz�r �s a birodalmi gy�l�s hatalma egyre form�lisabb� v�lt. Az orsz�g k�l�nb�z� r�szeinek gazdas�gi fejletts�ge elt�r� volt: az �szaki �s d�li ter�letek gyorsabban fejl�dtek (k�zm�vess�g, bank�rk�zpontok, kereskedelem), m�g az orsz�g k�z�ps� ter�letei lemaradtak (megmaradt a c�hes szervezet). A politikai sz�tforg�csolts�g csak nehez�tette a gazd.-i  fellend�l�st.

A XV. sz�zad v�g�n �s a XVI. sz�zad elej�n az egyh�z tekint�lye rohamosan cs�kkent. T�madt�k hatalmas birtokai, feud�lis kiv�lts�gai, f�ny�z�se miatt is. A polg�rs�g olcs�bb egyh�zat k�vetelt. A paps�g k�t, egym�st�l elk�l�n�l� r�tegre oszlott. A fels� r�teghez tartoztak az �rsekek, p�sp�k�k, ap�tok, rendf�n�k�k �s m�s egyh�zi m�lt�s�gok. Az als�paps�g �letsz�nvonala a  n�pt�megek�hez �llt k�zelebb.

A n�met uralkod� oszt�ly rossz szemmel n�zte a p�pai j�vedelmek It�li�ba �raml�s�t. Eur�pa m�s �llamainak uralkod�i megv�dt�k orsz�gukat a p�pas�g t�lzott k�vetel�seit�l (pl. Fro., 1032 �ta), de a kisebb hatalommal rendelkez� n�met fejedelmek kev�sb� tudtak v�dekezni a p�p�k hatalmi �s anyagi t�rekv�sei ellen.

A k�znemesek legt�bbje les�llyedt a kisnemess�g, a lovagok rendj�be, jelent�s r�sz�k kezdett polg�rosodni. Irigyen n�zt�k a telhetetlen paps�got �s a v�rosok gazdag patr�ciusait, akik kiv�lts�gaikkal, hatalmukkal a v�ros t�bbi r�teg�t h�tt�rbe szor�tott�k.

A v�rosi k�z�ppolg�rs�g el�gedetlen volt a fejedelmek �s az egyh�z uralm�val. �rdeke lett volna a politikai egys�g megteremt�se, de erej�t lek�t�tte helyi kiv�lts�gainak megv�d�se.

A n�mets�g 80%-�t az er�sen differenci�lt paraszts�g alkotta, �s a t�bbs�g helyzete az 1500-as �vek elej�n rosszabbodott. A t�rsadalmi fesz�lts�gek mellett lelki kr�zis is volt: a kor vall�sos ember�nek lelki ig�nyeit m�r nem tudta kiel�g�teni az elvil�giasodott r�mai egyh�z.

A reform�ci�

A reform�ci� k�zvetlen kiv�lt� oka az �n. b�cs�c�dul�k �rus�t�sa volt. A bel�l�k sz�rmaz� j�vedelemb�l fedezt�k a Vatik�n �ri�si �p�t�si k�lts�geit. A b�cs�c�dula megv�s�rl�sa ellen�ben a p�pa elengedte az egyh�zi b�ntet�st Þ b�cs�c�dula = b�nbocs�nat p�nz�rt. Luther M�rton, �goston-rendi szerzetes ezen felh�borodva 1517. okt�ber 31-�n kiszegezte tanait Wittenberg v�rtemplom�nak kapuj�ra:

- b�nt egyed�l Isten bocs�thatja meg Þ egyed�l a hit �ltal �dv�z�l az ember

- nincs sz�ks�g k�lts�ges szertart�sokra, hatalmas egyh�zi vagyonra, a p�pai hatalomra

- helyeselte a gy�n�s �s szerzetess�g elt�rl�s�t, az egyh�zi birtokok vil�gi k�zbe ad�s�t

Luthert eretneks�ggel v�dolt�k, mire � elfordult R�m�t�l. Az 1521-es wormsi birodalmi gy�l�sen Luthert tanai visszavon�s�ra sz�l�tott�k fel. V�lasza: gy�zz�k meg a Biblia alapj�n. Kik�z�s�tett�k (wormsi ediktum). Luther elutas�totta a kik�z�s�t�st. B�lcs Frigyes vette v�delembe, Wartburg v�r�ban �lt �ln�ven (itt ford�totta n�metre a Bibli�t, megteremtve ezzel e n�met irodalmi nyelv alapjait). A reform�ci� eszm�i gyorsan terjedtek. V�g�l az 1529-es speyeri birodalmi gy�l�sen a r�mai katolikus egyh�zhoz �s a cs�sz�rhoz h� fejedelmek kimondt�k, hogy Luther k�vet�i megmaradhatnak hit�kben, de nem terjeszthetik. Luther k�vet�i ez ellen protest�ltak (= tiltakoztak Þ protest�nsok): lelkiismereti k�rd�sben minden ember maga d�nt.

Az augsburgi birodalmi gy�l�sen (1530.) a protest�nsok kiadt�k az �gostai hitvall�st, mely a lutheri evang�likus egyh�z elveit r�gz�ti. Luther hal�l�val (1546.) kit�rt a vall�sh�bor�. S b�r a cs�sz�r serege legy�zte a protest�ns hadakat, m�gis k�nytelen volt engedni ® 1555-ben megk�t�tt�k az augsburgi vall�sb�k�t:

- protest�ns vall�s l�tjogosults�ga, katolikusok �s protest�nsok k�telesek egym�ssal b�k�ben �lni

- „aki� a f�ld, az� a vall�s” -elv

- a luther�nusok megtarthatt�k azokat a f�ldeket, amiket kor�bban elfoglaltak

A reform�ci� ir�nyzatai

Evang�likus egyh�z

Luther k�vet�ib�l alakult az evang�likus egyh�z. A vall�s szabadd� �s szem�lyess� v�lt. �rt�kess� nyilv�n�totta a polg�ri foglalkoz�sokat is. Elvetette az �tl�nyeg�l�s tan�t, miszerint a mise folyam�n a keny�rb�l Krisztus teste lesz. Megsz�nteti a c�lib�tust. A b�nbocs�nat Isten kegyelm�t�l f�gg, �s nem az aszk�zist�l. A katolikus egyh�z szervezet�t elvetik. Gy�lekezetek alakulnak, �l�k�n a lelkip�sztor. Helyeselte a gy�n�s �s a szerzetess�g elt�rl�s�t. Nincs sz�ks�g hatalmas egyh�zi vagyonra sem.

Reform�tus (k�lvinista) egyh�z

Ulrich Zwingli z�richi lelk�sz a sv�jci reform�ci� vezet�je. Tan�t�sai m�g ink�bb a polg�rs�g �rdekeit szolg�lj�k. Hal�la ut�n a mozgalom ir�ny�t�sa K�lvin J�nos kez�be ker�lt. Elvei miatt el�zik Franciaorsz�gb�l, B�zelbe megy. 1536-ban kiadta „A kereszt�ny vall�s tan�t�sa” c�m� m�v�t, mely a reform�ci� alapelveit foglalja �ssze. K�s�bb Genfbe ker�l, ahol �l�nk a kereskedelem, s a polg�rs�g fog�kony a protest�ns tanokra. Pr�dik�tor lesz, majd megkezdi egyh�za szervez�s�t,  konziszt�riumot alap�t presbiterekb�l �s lelk�szekb�l a v�ros ir�ny�t�s�ra. K�lvin abszol�t hatalomra tett szert, dikt�tork�nt ir�ny�totta a v�rost 1564-ig. K�m�letlen�l �ld�zi a m�s vall�s�akat.

A reform�tus egyh�z a Bibli�n alapul, elveti a katolikus hagyom�nyokat. Hirdette a predesztin�ci�t, azaz eleve elrendel�s tan�t: Isten mindenkit eleve elrendelt �dv�ss�gre vagy k�rhozatra, s ez f�ggetlen a j� �s rossz cselekedetekt�l. Ez�rt elvetik az aszk�zist, a b�jt�t, �s a tiszt�t� t�zr�l sz�l� katolikus tan�t�st. Minden munk�t egyen�rt�k�nek nyilv�n�tanak, melyeket Isten dics�s�g�re kell v�gezni. A siker a kiv�lasztotts�g jele. Olcs� egyh�z, nincs f�ny�z�s, a templomokat nem d�sz�tik, a purit�n egyh�z jobban megfelelt a polg�rs�g �rdekeinek.

Anabaptist�k (�jrakeresztel�k)

Legjelent�sebb alakja M�nzer Tam�s. A Bibli�t sz� szerint �rtelmezik. Elvetik a gyermekek megkeresztel�s�t, vagyonk�z�ss�get hirdetnek. A mennyorsz�got a F�ld�n kell megval�s�tani. Nagy szerep�k van a n�met paraszth�bor� kirobban�s�ban. K�vet�i alap�tott�k az baptista egyh�zat.

Antitrinit�rius, unit�rius egyh�z

Tagadja a Szenth�roms�got, J�zus Krisztus istens�g�t, az eredend� b�nt �s a predesztin�ci�t. F� hirdet�je Servet Mih�ly, akit K�lvin kiv�geztet. F� mened�k�k  Erd�lyben lett.

Anglik�n egyh�z

VIII. Henrik alap�tja a p�p�val val� ellent�tei (politikai, v�l�s) miatt. Az angol egyh�z f�ggetlenedik. Feje az angol kir�ly. Elutas�tj�k a p�p�t. A katolikus egyh�zszervezetet megtartva sok protest�ns tant vesznek �t.

Az ellenreform�ci�

Katolikus mozgalom a reform�ci� visszaszor�t�s�ra. Meg�jul�sa a tridenti zsinattal kezd�dik (1545-63): betiltott�k a b�cs�c�dul�k �rus�t�s�t, papnevel� int�zeteket �ll�tottak fel, �jj�szervezt�k az inkviz�ci�t, kiadt�k az In–dexet (tiltott k�nyvek jegyz�ke), meg�j�tott�k az egyh�zfegyelmet, a p�sp�k�knek egyh�zmegy�ikben kellett tart�zkodniuk, vigy�zni papjaik erk�lcseire. Nagy szerepe volt az 1540-ben alapult jezsuita rendnek.

Az ism�t meger�s�d� katolikus egyh�z ugyanazokkal a szellemi fegyverekkel l�pett porondra (iskol�k, k�nyvek, nyomd�k), amelyekkel kor�bban a reform�ci�.

A reform�ci� �s az ellenreform�ci� Magyarorsz�gon

A 3 r�szre szakadt Magyarorsz�gon a kor�bbi uralkod� oszt�ly elvesztette hatalm�t, nem tudott a reform�ci� ellen fell�pni, �gy annak tanai gyorsan terjedtek. El�sz�r az �.-moi. �s az erd�lyi v�rosok n�met lak�i k�r�ben, majd 1526 ut�n sz�les k�rben is ismertt� v�lt: a lutheri tanok a legt�bb moi. v�rosban, de a nemess�g k�r�ben is terjedtek, m�g a k�lvini elvek ink�bb a mez�v�rosokban  �s a v�gv�ri vit�zek k�zt tal�ltak otthonra.

Erd�lyben 4 vall�st (katolikus, evang�lista, reform�tus, antitrinit�rius) ismertek el hivatalosan. 1568-ban a tordai orsz�ggy�l�s Eur�p�ban p�lda n�lk�li hat�rozata pedig elrendelte, hogy vall�si n�zetei miatt senkit �ld�zni nem szabad.

A reform�ci� �j szakasz nyitott a kultur�lis fejl�d�s�nkben is: iskol�k, nyomd�k ny�ltak, sok fiatal magyar tanult h�res k�lf�ldi egyetemeken, megindult a magyar irodalmi nyelv kialakul�sa, fejl�d�se. A reform�ci� hat�s�ra a moi. protest�nsok ar�nya 75% f�l� ker�lt, �s sehol Eur�p�ban nem terjedt el ennyire sok protest�ns ir�nyzat.

1619-ben II. Ferdin�nd hatalomra ker�l�s�vel azonban Magyarorsz�gon is megindult az ellenreform�ci�, aminek szellemi vezet�je P�zm�ny P�ter, esztergomi �rsek volt. Az ellenreform�ci� v�g�re Magyarorsz�g ism�t katolikus t�bbs�g�v� v�lt.

Reform�ci� �sszefoglalva

A reform�ci� kezdete:

-          Luther M�rton 1517. okt�ber 31- �n a wittenbergi v�rtemplom kapuj�ra kif�ggesztette 95 pontb�l �ll� k�vetel�seit:

o       B�cs�c�dul�k elt�rl�se

o       Hit egyed�li forr�sa a Biblia

o       Papi n�tlens�g elt�rl�se

o       Anyanyelv� Biblia (� is leford�tja n�metre)

o       B�n�s f�papok megb�ntet�se

o       Anyanyelv� istentisztelet

o       Egyh�zi birtokok szekulariz�ci�ja

-          Luther nem akart �j egyh�zat l�trehozni, m�gis kik�z�s�tik a katolikus egyh�zb�l.

-          Ekkor vette p�rtfog�s�ba Wartburg v�r�nak ura, B�lcs Frigyes.

-          Egyre t�bb k�vet�je akadt.

-          1555- ben, Augsburgban �jabb gy�l�s, ahol a c�l a katolikusok �s a protest�nsok kib�k�t�se volt. V�g�l vall�sb�k�t k�tnek. Egyed�li kik�t�s az volt, hogy eddig megszerzett ter�leteiket megtarthatt�k, de �jakat nem szerezhettek.

-          A Lutheri reform�ci� mell�kir�nyzata:

o       Anabaptista mozgalom: �jrakeresztelked�k

o       M�nzer Tam�s f�le mozgalom

o       Sv�jcban Zwingli Ulrich veszi �t Luther tanait

o       K�lvin J�nos 1536- ban l�trehozza a k�lvinizmust, vagy a reform�tus vall�st

Ellenreform�ci�:

-          Nem �rus�tanak t�bb� b�cs�c�dul�kat.

-          Papokhoz m�lt� �letm�d.

-          Meger�s�tik magukat a hitben.

-          Templomokat �p�tenek (barokk st�lus).

-          Szerzetesrendeket hoznak l�tre.

o       Jezsuita rend

o       Lazarista rend

o       Piarista rend

o       Orat�ri�nusok

o       Kapucinusok