V�ZOLJA FEL AZ ATH�NI DEMOKR�CIA KIALAKUL�S�NAK FOLYAMAT�T, MUTASSA BE A DEMOKRATIKUS RENDSZER KR. E. 5. SZ�ZADI F�NYKOR�T!

A Kr.e. 5. sz�zadra az �kori Hell�sz t�bb polisz�ban demokratikus rendszer alakult ki, amely ugyan jelent�sen k�l�nb�z�tt napjaink liber�lis demokr�ci�it�l, �m m�gis el�zm�ny�knek tekintik. Az �kori poliszdemokr�ci�k k�z�l a legismertebb az ath�ni.

A Kr.e. 8. sz�zadra a g�r�g poliszok t�ln�pesedtek, ez�rt a felesleges lakoss�got a F�ldk�zi- �s Fekete-tenger k�rny�k�n alap�tott gyarmatv�rosokba telep�tett�k. A Kr.e. 8.-6. sz�zad k�z�tt zajl� gyarmatos�t�s k�vetkezt�ben fellend�lt a tengerkereskedelem �s a haj�z�s az anyav�rosok �s t�voli telepeik k�z�tt. Az �l�nk �rucsere lebonyol�t�s�ra vertp�nzeket kezdtek haszn�lni. A g�r�g�k f�k�nt gabon�t import�ltak, ennek ellen�rt�kek�nt pedig k�zm�ipari term�keket export�ltak, �gy megn�tt a k�zm�vess�g jelent�s�ge.

Ugyanekkor alakult �t a harc�szat is. Kor�bban a harci kocsisalakulatok alkott�k a hadseregek f� �t�erej�t, ebben a korban azonban elterjedt a hoplita (neh�zgyalogos) harcmodor, valamint megn�tt a tengeri flott�k szerepe.

Ezek a v�ltoz�sok jelent�sen �trendezt�k a poliszok t�rsadalmi viszonyait. A vezet� r�teg, a kiv�lts�gos arisztokr�cia t�rsadalmi s�lya cs�kkent, a d�mosz (k�zn�p, foglalkoz�suk szerint: iparosok, keresked�k, parasztok) jelent�s�ge viszont n�vekedett, hiszen az ut�bbiak m�k�dtett�k a gazdas�got �s �k szolg�ltak nagyobb sz�mban poliszuk hadsereg�ben. A d�mosz gazdagabb iparos �s keresked� csoportjai r�szt k�v�ntak venni a polisz �gyeinek int�z�s�ben, r�szesedni akartak a hatalomb�l, ez�rt szembeker�ltek az arisztokr�ci�val, amely kiz�r�lagos politikai vezet� szerep�nek meg�rz�s�re t�rekedett. Az elad�sodott parasztok az ad�srabszolgas�g megsz�ntet�s�t �s meg�lhet�s�kh�z elegend� f�ldet k�veteltek.

Ath�n a hagyom�ny szerint az �si id�kben kir�lys�g volt, �m k�s�bb arisztokrat�k vezette k�zt�rsas�gg� alakult �t. A polg�rok jogait �s k�teless�geit a sz�rmaz�suk alapj�n �llap�tott�k meg. Ath�ni polg�rnak sz�m�tott az, aki valamelyik helyi nemzets�g tagja volt �s f�ldtulajdonnal rendelkezett. �vente kilenc arkh�nt (f�tisztvisel�t) v�lasztottak – az arisztokrat�k k�z�l - a v�ros�llam �gyeinek int�z�s�re, akik hivatali idej�k lej�rta ut�n a politika ellen�rz�s�vel �s b�r�skod�ssal foglalkoz� Areioszpagosz (�r�sz hadisten dombj�nak tan�csa) tagjai lettek.

Drak�n arkh�n int�zked�sei

Az ath�ni d�mosz �s arisztokr�cia k�z�tti ellent�tek kialakul�sa idej�n, Kr.e. 621-ben Drak�n arkh�n �r�sba foglalta a szok�sjogot, �s �j t�rv�nyeket is alkotott. Az ut�bbiak kegyetlen szigorukr�l v�ltak h�rhedt� (innen ered a "dr�k�i szigor" kifejez�s), ugyanakkor mindenkire n�zve egyform�n k�telez�ek voltak �s az arisztokrata b�r�k nem �rtelmezhett�k ezeket �nk�nyesen. A t�rsadalmat vagyoni alapon osztotta fel, a politikai jogokat nem a sz�rmaz�st�l, hanem az ingatlanvagyon (f�ldbirtok) nagys�g�t�l f�gg�en biztos�totta. Ez a jelent�s f�ldvagyonnal rendelkez� arisztokr�ci�nak kedvezett. A d�mosz probl�m�i nem old�dtak meg: a gazdagabbak nem viselhettek tiszts�geket (Drak�n ugyanis nem a j�vedelmet vette alapul, hanem a vagyont), a parasztokat tov�bbra is fenyegette az ad�srabszolgas�g. Az el�gedetlens�g csaknem polg�rh�bor�hoz vezetett, amit csak �jabb m�lyrehat� reformok �r�n ker�ltek el.

Szol�n arkh�n reformjai

Kr.e. 594-ben Szol�nt v�lasztott�k arkh�nn�.

�rv�nytelennek nyilv�n�tott minden ad�ss�got (az ad�soknak nem kellett visszafizetni�k tartoz�saikat), �s elt�r�lte az ad�srabszolgas�g int�zm�ny�t. Ett�l kezdve mindenki a vagyon�val, �s nem a szabads�g�val felelt tartoz�sai�rt. A szeg�nyparasztok „a terhek ler�z�s�nak” (g�r�g�l szeiszakthei�nak) nevezt�k ezeket az int�zked�seket, �m nem sok�ig h�l�lkodtak j�tev�j�knek, hanem f�ldoszt�st k�veteltek.

Szol�n a lakoss�got �vi j�vedelme alapj�n n�gy oszt�lyba sorolta be. A leggazdagabbak, a legal�bb �tsz�z m�r� �vi j�vedelemmel rendelkez�k alkott�k az els� oszt�lyt (�tsz�zm�r�s�k). A m�sodik oszt�lyt lovasoknak nevezt�k, val�sz�n�leg az�rt, mert �vi 300-500 m�r� k�z�tti j�vedelm�kb�l k�pesek voltak lovat tartani. Az �k�rfogatosoknak nevezett harmadik csoportba200-300 m�r�s�k, a szeg�nynapsz�mosok negyedik oszt�ly�ba a 200 m�r�n�l kevesebb j�vedelemmel rendelkez�k tartoztak. E beoszt�s alapj�n fizett�k az ad�t, eszerint teljes�tettek katonai szolg�latot, �s ezen alapultak a politikai jogok is. Minden feln�tt ath�ni polg�r r�szt vehetett a n�pgy�l�sen �s az esk�dtb�r�s�gok munk�j�ban, de csak a h�rom fels� oszt�ly tagjai t�lthettek be tiszts�geket.

Szol�n az Areioszpagoszt a t�rv�nyek fel�gyelet�vel �s a tisztvisel�k ellen�rz�s�vel b�zta meg.

L�trehozta a bul�t (n�gysz�zak tan�csa), amelybe a n�gy ath�ni t�rzs sz�z-sz�z szem�lyt deleg�lt, s amely el�zetesen megt�rgyalta a n�pgy�l�s el� terjesztett javaslatokat.

Kib�v�tette a polg�rjogot, ugyanis egyik hat�rozata nyom�n ath�ni polg�rnak tekintettek mindenkit, akinek a sz�lei is azok voltak, teh�t a f�ldtulajdon nem sz�m�tott t�bb� a politikai jogok felt�tel�nek. Lehet�v� tette, hogy az Ath�nban letelepedett idegenek (metoikoszok) a n�pgy�l�s enged�ly�vel polg�rjogot kaphassanak. A sz�rmaz�son �s rokons�gon alapul� nemzets�gek boml�snak indultak, az �sszes poliszpolg�r �sszetartoz�sa v�lt meghat�roz�v�. Reformjaival Szol�n megalapozta a k�s�bb kialakul� demokratikus rendszert.

Hivatali idej�nek lej�rta ut�n Szol�n k�lf�ldre utazott, nehogy reformjai visszavon�s�ra vagy tov�bbfejleszt�s�re k�nyszer�ts�k. Rendszer�vel csak a k�zm�vesek �s keresked�k voltak el�gedettek, az arisztokrat�k a Kr.e. 594 el�tti rendszer vissza�ll�t�s�ra t�rekedtek, a hegyvid�ken �l� szeg�nyparasztok pedig f�ldoszt�st k�veteltek. A v�ltoztat�shoz azonban egyik csoportnak sem volt elegend� ereje.

A t�rannisz kora (Kr. e. 560-510)

Peiszisztratosz, Kr.e. 560-ban csellel, t�rv�nytelen�l meg szerezte az Ath�n feletti hatalmat.

Rendszer�t, t�rv�nytelen uralm�t t�rannisznak (zsarnoks�gnak), �t mag�t t�rannosznak (zsarnoknak) nevezt�k.

A t�rannisz olyan politikai rendszer, amelyet t�rv�nytelen eszk�z�kkel hoz l�tre �s tart fenn egy politikus.

Az �t hatalomra seg�t� parasztoknak f�ldet osztott a kihalt arisztokrata csal�dok birtokaib�l. A tengeri kereskedelmet fejlesztette, piacokat szerzett az ath�ni term�keknek k�lf�ld�n. Nagy �p�tkez�seket kezdem�nyezett, amelyeken munk�hoz jutottak a k�zm�vesek. T�mogatta a d�mosz kedvelt isten�nek, Dion�szosznak a tisztelet�t, a Dion�szosz-�nnepeken el�adott miszt�riumj�t�kokb�l fejl�d�tt ki k�s�bb a dr�mai m�faj �s a sz�nj�tsz�s. Int�zked�sei a d�moszt t�mogatt�k, az arisztokr�ci�t tov�bb gyeng�tett�k. Ugyanakkor m�g h�veit is igyekezett t�voltartani a politik�t�l, p�ld�ul �gy, hogy „kisz�ll�” b�r�s�gokat szervezett, amelyek a v�roson k�v�l, a falvakban �t�lkeztek, �gy a parasztok ritk�bban j�rtak Ath�nban, nem vettek r�szt a n�pgy�l�sen.

A d�mosz kedvelte a Kr.e. 527-ben elhunyt t�rannoszt, de hely�re l�p� fiainak m�r nem sok tekint�ly jutott. Hipparkhoszt meggyilkolt�k, Hippi�szt a sp�rtaiak katonai er�vel �zt�k el Kr.e. 510-ben. A t�rannisz buk�sa ut�n megindult a politikai k�zdelem a d�mosz �rdekeit k�pvisel� demokrata politikusok �s az arisztokrat�k k�z�tt a hatalom�rt, melyb�l Kleiszthen�sz reformjainak k�sz�nhet�en a demokrat�k ker�ltek ki gy�ztesen. Kialakult a demokr�cia.

Kleiszthen�sz arkh�n (Kr. e. 508) reformjai

Mind az arisztokratikus �llam, mind a t�rannisz vissza�ll�t�s�t meg akarta akad�lyozni.

A lakoss�got a ter�leti elv alapj�n osztotta fel.

- Ath�n v�ros�llam ter�let�t h�rom s�vra osztotta: tengerpartra, bels� mez�gazdas�gi ter�letekre �s a v�rosra.

- Minden s�vban t�z-t�z harmadot szervezett

- Mindh�rom s�vb�l kisorsoltak egy harmadot, s ezek a v�letlenszer�en �sszesorsolt harmadok alkottak egy ph�l�t, azaz politikai, katonai, k�zigazgat�si egys�get.

A ph�l�-rendszer jelent�s�ge: A t�rsadalmat ter�leti alapon osztja fel, cs�kken a v�rs�gi-rokons�gi rendszer jelent�s�ge, amely kor�bban az arisztokrat�k uralm�t biztos�totta. Mivel a tengerparton �s a v�rosban a d�mosz k�zm�vesei �s keresked�i �ltek nagy sz�mban, az arisztokrat�k legfeljebb a mez�gazdas�gi vid�ken szerezhettek politikai befoly�st, s �gy a d�mosz mind a t�z ph�l�ben t�ls�lyba ker�lt.

A legf�bb vezet� test�let a n�pgy�l�s (ekkl�szia) volt. Munk�j�ban minden 20. �let�v�t bet�lt�tt polg�r r�szt vehetett. Feladata a t�rv�nyhoz�s volt, illetve d�nt�tt a h�bor�r�l �s a b�k�r�l.

Amikor a n�pgy�l�s nem �l�sezett, helyette a bul� int�zte a kisebb jelent�s�g� �gyeket. Feladatai: javaslatokat tesz a n�pgy�l�snek, el�re megt�rgyalja a t�rv�nyjavaslatokat, kisebb jelent�s�g� �gyekben d�nt�seket hoz.

Minden ph�l� �vente �tven, harminc �ven fel�li tagot sorsolt a bul�ba, amelyet Kleiszthen�sz �tsz�zak tan�cs�v� alak�tott �t.

A t�z ph�l� egyben katonai egys�g is volt, minden ph�l� katon�i �l�re egy-egy, �sszesen t�z sztrat�goszt v�lasztottak. Ugyanazok a szem�lyek egy �vig t�lthett�k be a tiszts�get, de �vente �jra lehetett �ket v�lasztani.

Fontos szerepet kapott az esk�dtb�r�s�g (h�liaia) is.

Kleiszthen�sz az Areioszpagosz feladat�t a tiszts�gvisel�k ellen�rz�s�re sz�k�tette.

A t�rannisz vissza�ll�t�sa ellen a cser�pszavaz�s (osztrakiszmosz) bevezet�s�vel l�pett fel. �vente megk�rdezt�k a n�pgy�l�st, hogy ki az a politikus, aki t�ranniszra t�rekszik, �s a legt�bb szavazatot kapott szem�lyt t�z �vre sz�m�zt�k Ath�nb�l. A szavaz�s csak akkor volt �rv�nyes, ha legal�bb hatezer polg�r leadta a voks�t. Ezzel a m�dszerrel azonban nem csak a val�ban zsarnoks�gra t�rekv�ket siker�lt kisz�rni, hanem egyes befoly�sos szem�lyek felhaszn�lhatt�k politikai ellenfeleik elt�vol�t�s�ra.

Kleiszthen�sz megteremtette a demokr�cia int�zm�nyeit, de a rendszer csak kevesek egyenl�s�g�t biztos�totta. Az ath�ni lakoss�g mind�ssze t�z sz�zal�ka kapott politikai, jogot, a kilencven sz�zal�kot kitev� n�k, beteleped� idegenek, valamint rabszolg�k nem.

Ath�n a g�r�g-perzsa h�bor�k kor�ban

A Kr.e. 5. sz�zad els� fel�ben zajl� Perzsia elleni h�bor�k sor�n Ath�n elpusztult, ennek ellen�re a h�bor� v�g�re meger�s�d�tt, s Hell�sz egyik vezet� polisz�v� v�lt. Kr.e. 478-ban az ath�niak vezet�s�vel alakult meg a poliszok perzsaellenes koal�ci�ja, a d�loszi sz�vets�g.

M�g a h�bor� alatt, Kr.e. 461-ben demokratikus reformokat vezettek be: megsz�ntett�k az  Areioszpagosz tisztvisel�-ellen�rz�si jog�t, �gy minden politikai befoly�s�t elvesztette. Elt�r�lt�k Szol�n rendelkez�s�t, miszerint tiszts�geket csak vagyonos polg�rok t�lthetnek be.

Ezzel megval�sult a politikai egyenl�s�g, a teljes demokr�cia.

A demokr�cia olyan politikai rendszer, amelyben minden ath�ni sz�rmaz�s� feln�tt f�rfira, vagyis polg�rra ugyanazok a t�rv�nyek vonatkoznak, �s egyenl� politikai jogokkal rendelkeznek.

A betelep�lt idegenekre (metoikoszok), a szabad n�kre �s kiskor�akra, valamint a rabszolg�kra ezek a jogok nem �rv�nyesek, �k nem r�szesei a demokr�ci�nak.

Az ath�ni demokr�cia vir�gkora a Kr.e. 5, sz�zad k�zep�n, Perikl�sz kora

A Kr.e.5. sz�zad k�zep�nek legtekint�lyesebb ath�ni politikusa Perikl�sz volt, akinek neve m�r az �kori t�rt�net�r�k sz�m�ra �sszeforrt a demokr�ci�val. Kleiszthen�sz rokonak�nt el�kel� csal�dban sz�letett. �lete sor�n h�sz alkalommal - tizen�t �ven �t megszak�t�s n�lk�l -v�lasztott�k sztrat�gossz�. N�pszer�s�g�t r�szben kiv�l� k�pess�geinek, r�szben a szeg�nyek �rdek�ben tett javaslatainak k�sz�nhette. El�rte, hogy napid�jat fizessenek a szeg�nyeknek az esk�dtb�r�s�gokban v�gzett munk�juk�rt, �gy a k�tkezi munk�sok is r�szt v�llalhattak a k�z�letben. A sz�nh�zl�togat�s�rt is napid�jat fizettek a r�szorul�knak. Kezdem�nyez�s�re hatalmas �p�tkez�sekbe fogtak, ezzel �jj��p�tett�k a v�rost, �s egyben munk�t biztos�tottak a mesterembereknek. A k�zkiad�sok egy r�sz�t a gazdagokra h�r�tott�k, ezt nevezt�k leiturgi�nak. A hatalmas kiad�sokat a betelepedett metoikoszok ad�ib�l, a v�mokb�l, az Ath�n d�li r�sz�n l�v� ez�stb�ny�k j�vedelm�b�l fedezt�k, de t�rv�nytelen�l felhaszn�lt�k a d�loszi sz�vets�g kincst�r�ban felhalmozott p�nzeket is.

A demokratikus rendszer addig m�k�dhetett, am�g az emberek nem �ltek vissza a jogaikkal. Amint a Sp�rta ellen v�vott peloponn�szoszi h�bor� alatt (Kr.e. 431-404) rosszabbodtak az �letk�r�lm�nyek, a szeg�nyek egyszer�en eladt�k szavazatukat. Ez a rendszer devalv�l�d�s�hoz (le�rt�kel�d�s�hez) �s hanyatl�s�hoz vezetett, majd a h�bor� v�g�n a gy�ztes sp�rtaiak felsz�molt�k a demokr�ci�t. Ath�n elvesztette vezet� szerep�t.

Az �kori ath�ni demokr�cia csak kevesekre vonatkozott, a n�p nagy r�sze nem r�szesedett a jogokb�l, ellenben a modern demokr�ci�kban a politikai jog (v�laszt�jog) minden feln�tt emberre �rv�nyes. Az �korban k�zvetlen demokr�cia m�k�d�tt, vagyis az arra jogosultak szem�lyesen vehettek r�szt a d�nt�shozatalban. Ma azonban k�pviseleti demokr�ci�k �llnak fenn, a polg�rok k�pvisel�iken kereszt�l r�szesei a hatalomnak, nem k�zvetlen�l. Az �korban a t�bbs�gi d�nt�sek ut�n nem vett�k figyelembe a kisebbs�g v�lem�ny�t, �rdekeit, c�ljait, napjainkban azonban elvileg �rv�nyes�teni kell a kisebbs�gi jogokat is.