M�RICZ ZS. DZSENTRI�BR�ZOL�SA

• M�ricz Zsigmond:

1. Tiszacs�cs�n sz�letett. Apja: M�ricz B�lint. Anyja: Pallagi Erzs�bet.

2. Tanulm�nyok a debreceni Refomr�tus Koll�giumban �s a S�rospataki Koll�giumban. Teol�giai �s jogi tanulm�nyok az egyetemen, de abbahagyja => �js�g�r�s.
1905: feles�g�l veszi Holics Eug�ni�t (=> m�veiben: Janka), de fesz�lt h�zass�g + meghal 2 gyermek�k => 1925: H. E. �ngyilkos lesz.
I.vh.: kit�r�sekor m�g t�mogatja: h�bor� ~ tiszt�t�t�z, mely �j �s nemes eszm�knek ad majd helyet. De haditud�s�t�k�nt l�tja a fronton a sok szenved�st => m�r hat�rozottan ellenzi a h�bor�t.
1918 – 19: lelkesed�ssel �dv�zli az �szir�zs�s forradalmat, de ki�br�ndul�s a Tan�csk�zt�rsas�g alatt a terror miatt.
1926: feles�g�l veszi Simonyi M�ri�t, de fesz�lt h�zass�g.
1929 – 33: a Nyugat szerkeszt�se Babits M. – lyal, de n�zetelt�r�s: M�ricz szerint nem helyes a k�lvil�gt�l val� elz�rk�z�s => �rni, foglalkozni kell a szoci�lis probl�m�kkal.
1930as �vek k�zep�t�l n�pi �r�k�nt alkot => irodalmi szociogr�fi�k.
1936: megismeri Litkey Erzs�betet (akkor 17�ves �rva l�ny) => �r�kbe fogadja, apai gondoskod�s. A vele val� besz�lget�sek alapj�n Csibe – novell�k, �rv�cska meg�r�sa.
1939 – 42: a Kelet N�pe szerkeszt�se.

3. irodalmi munk�ss�ga:

- 1908: H�t krajc�r c. novella megjelen�se a Nyugatban => ismerts�g
- 1909: 1. novell�sk�tet megjelen�se
- 1916: Szeg�ny emberek c. novella meg�r�sa (=> ebben m�r h�bor�elleness�g)

4. elm�letei:

- „boldogasszony – sz�passzony elm�let”: a feles�g a megb�zhat�, csal�d�sszetart� er� k�pvisel�je, a szeret� pedig a f�rfi testi – lelki t�rsa. De mindez nincs meg egy n�ben sem egyszerre.
- „�letes irodalom”: nemcsak a m�v�szet a fontos => nem lehet elz�rk�zni a k�lvil�g esem�nyeit�l, az �r�nak r�szt kell v�llalnia az �talakul�sban.

• M. Zs. �r�i korszakai:

1. 1919 – ig:

- reg�nyek, de f�leg novell�k a falusi, kisv�rosi �letr�l
=> realista – naturalista st�lus
- R�szletes, f�nyk�pszer� pontoss�g. Nagy hat�ssal van r� a kort�rs k�lt�k k�z�l Ady (Mo.: elmaradott, lass�, fejlettlen)
pl.:
S�rarany (reg�ny)
Az Isten h�ta m�g�tt (reg�ny => a „magyar Bovaryn�”)
A f�klya (reg�ny)
Trag�dia (novella)

2. 1920as �vek:

- dzsentrireg�nyek: t�rsadalmi helyzet�k, �letform�juk le�r�sa.
- M�ricz rem�nykedett benne, hogy a dzsentri r�teg az �rtelmis�ggel sz�vets�gben �tvezeti Mo. – ot a polg�ri �talakul�son. De egyre ink�bb ki�br�ndul => egyre depressz�vebb reg�nyek: a dzsentrik mor�lisan nincsenek abban a helyzetben, hogy k�pesek legyenek egy komolyabb t�rsadalmi moderniz�ci�t v�ghezvinni.
pl.:
�ri muri
Rokonok
+ Erd�ly – tril�gia: (a 17. sz. – i Erd�ly t�rt�nete) => T�nd�rkert, A nagy fejedelem, A nap �rny�ka

3. 1930as �vek:

- irodalmi szociogr�fi�k => ism�t paraszti, n�pi t�m�k
pl.:
Barb�rok
A boldog ember

• M. Zs. m�veinek �jszer�s�ge:

1. A paraszt�br�zol�s el�zm�nyei a magyar irodalomban:

- J�kain�l: csak mell�kszerepl�kk�nt, kuri�zumk�nt jelennek meg az idealiz�lt, nemesi h�s�k mellett.
- Miksz�thn�l: m�r f�h�s�k is lehetnek => romantikus �s realista elemek kevered�se: val�s, komoly probl�m�k <=> idealiz�lt t�j, h�s�k
- n�psz�nm�vek: (megjelen�s a 18 – 19. sz. – ban) idealiz�lt falusi k�rnyezetben az idealiz�lt falusi �let �br�zol�sa. => A sz�zadfordul�ra kialakult v�lem�ny: a falusi �let idilli, egyszer� �s tiszta.
<=> M�riczn�l: a vid�ki �let nyomor�s�gos, fejlettlen. A vid�ki emberek szeg�nyek, primit�vek, �llatias indulatok vez�rlik �ket. => �jszer� paraszt�br�zol�s

2. Dr�mais�g: a cselekm�ny a konfliktusra van kihegyezve. A t�rt�net sokszor tragikummal v�gz�dik.

3. Nyelvezet: a szavak fonetikus �t�r�sa a t�jnyelvi besz�dform�hoz => t�jsz�l�s �rz�keltet�se, be�p�t�se a sz�vegbe.

4. A realista (saj�t kor, val�s probl�m�k) �s naturalista (�szt�n�k el�t�rbe helyez�se, r�szletess�g, ijeszt�, r�t esem�nyek k�m�letlen h�s�ggel t�rt�n� le�r�sa) �br�zol�sm�d kever�se.

• Dzsentri�br�zol�s: => �ri muri

1. Dzsentrikbe vetett hit: �k viszik v�ghez a Mo. – i moderniz�ci�t. De k�s�bb csal�dik benn�k: nincs el�g akaraterej�k a v�ltoz�sokhoz.

2. Helysz�n: Alf�ld => elmaradott, kisszer�, unalmas k�rnyezet.
Szerepl�k: lecs�szott nemesek, dzsentrik. �rz�kelik a probl�m�kat, de �gy tesznek, mintha azok nem lenn�nek => eg�sz nap csak mulatoznak �s viccel�dnek (parlagi, durva tr�f�k) => eltompult, kisszer� emberek.
„Muri”: �nfeledt, szabad sz�rakoz�s => a vid�ki „�ri” t�rsas�g mulatoz�s�nak bemutat�sa.

3. Szakhm�ry Zolt�n: m�s, mint a t�bbi dzsentri. M�velt �s amb�ci�zus: nem nyugszik bele a helyzet�be, �jj�tani akar.
M�gis kellemesen beilleszkedik a kicsinyes dzsentrit�rsas�gba, mely tiszteli �t, de �rt�keivel nem tud mit kezdeni => csak a rosszabbik �nj�vel szimpatiz�l.
Ha mag�n�leti vagy gazdas�gi gondjai vannak, a mulatoz�sba menek�l.

4. Sz. Z. probl�m�i:

- mag�n�let: nincs idillikus kapcsolata a feles�g�vel. M�velts�ge, erk�lcsi tisztas�ga miatt nagyon tiszteli az asszonyt, de nem szereti. Ok: a feles�ge hidegs�ge (testileg �s lelkileg is). Viszont �gy �rzi, a n� h�s�ge, tisztas�ga miatt tartozik neki.
Rozika, Zolt�n szeret�je: az �lland� csal�di vit�k ut�n � hoz megnyugv�st a f�rfi sz�m�ra. Testi – lelki t�rs: szenved�lyes, gyeng�d, meg�rt� (=> mindent megkap t�le Zolt�n, ami a feles�g�t�l nem).
- gazdas�gi: csup�n 300 – 400 hold f�ld => nincs t�ke a moderniz�ci�hoz, egy versenyk�pes gazdas�g fel�p�t�s�hez. En�lk�l viszont nem tudja felvenni a versenyt a nagybirtokokkal.
Ezt a t�rkv�st az �letm�dja sem seg�ti: ha siker�l p�nzt szereznie, rosszul haszn�lja fel (pl.: meggondolatlanul Rozinak adja)

5. „boldogasszony – sz�passzony elm�let” megjelen�se a reg�nyben Lefkovits, Zolt�n zsid� hitelez�je �ltal: minden n� egyszerre prostitu�lt �s csal�danya. Az adott helyzett�l f�gg, melyik ker�l el�t�rbe.

6. �ngyilkoss�g oka:

- Zolt�n mindent elvesz�t, ami fontos volt sz�m�ra (v�gleg megromlott kapcsolat a feles�ggel, megsz�k�tt szeret�, gazdas�gi cs�d).
- R�d�bben arra, hogy ezekut�n a k�rnyezete �t is mag�hoz hasonl�v� tenn�.
=> hi�ba pr�b�lna kit�rni oszt�ly�b�l, oszt�lya t�rv�nyei kegyetlenek �s l�lekben elpuszt�tan�k
=> �ngyi lesz

=> a magyar dzsentrik �lete parlagias, nincs �rt�kes c�ljuk az �letben => az �ri vil�g pusztul�sra van �t�lve