Arany J�nos ballad�i

• Romantika (1798 – 19.sz. v�g�ig)

1. 1798: L�rai ballad�k => 2 angol k�lt�, Wordsworth �s Coleridge versesk�tete. A j�nai Schlegel testv�rek versesk�tet�nek megjelen�se.

2. „roman” = reg�ny. (K�z�pkorban nemzeti nyelven �rt, sz�rakoztat� t�rt�net.)
A felvil�godsod�ssal megindul� lelkesed�s a francia forradalomb�l val� ki�br�ndults�g miatt al�bbhagy: csal�d�s a felvil�gosod�sban, mert nem tudt�k meg�rizni az �rt�keket. Szemben �ll a klasszicizmussal, a szentimentalizmis tov�bbgondol�sa bizonyos t�ren.

3. 3 korszak:

- 1. szakasz: politikai ki�br�ndults�g, elz�rk�z�s a k�lvil�gt�l, vissza a term�szethez.
- 2. szakasz: megv�ltozott viszony a politik�hoz. �jra hit a forradalom ill�zi�j�ban => 48as forradalmi hull�m, de t�bbs�g�ben elbuknak =>
- 3. szakasz: menek�l� romantika: vissza a term�szetbe, mag�n�let el�t�rbeker�l�se a politika helyett.

4. Jellemz�i:

- egy�nis�g kultusza/individualizmus: a m�v�sz teljes szabads�ga. Egy j� m�h�z nem az �ltal�nos szab�lyok ismerete, hanem ihlet �s tehets�g kell. A k�lt� kiv�lasztott, aki a dolgok m�ly�re l�t.
- m�nemek, m�fajok kever�se: hat�rok elmos�sa, de f�k�pp a l�ra hatja �t az epik�t �s a dr�m�t => egy�n szabads�ga
- eredetis�g: �n�ll�, �j �tletek �j form�ban => nincs m�sol�s
- nemzeti �ntudat/nacionalizmus: fontoss� v�lik a nemzeti hovatartoz�s. V�gy az egys�ges nemzet�llam megteremt�s�re.
- �si, nemzeti kult�ra fel� fordul�s, n�pk�lt�szet felfedez�se: r�gi t�rt�netek, reg�k, eposzok kutat�sa => n�pmesegy�jt�s kezdete. Ha nincs, �rnak: n�pk�lt�szeti form�k, t�m�k felhaszn�l�sa az irodalomban.
N�met n�pdalgy�jtem�ny: Achim von Arnim
Magyar n�pdalgy�jtem�ny => Kriza J�nos �s Erd�lyi J�nos
- p�tosz: st�lusbeli emelkedetts�g, �nnep�lyess�g <=> n�piesen egyszer� st�lus.
- term�szetkultusz: rajong�s a term�szet�rt. A term�szet a l�lek t�kre, a rideg civiliz�ci�val szemben gondoskod�, idillikus.
- t�red�kess�g: kedvelt, mert szabad asszoci�ci�kat hagy.
- fant�zia: a k�pzel�er� szabads�ga => fantasztikus t�rt�netek, �lomvil�g, meseszer�s�g.
- egzotikum, misztikum t�rben �s id�ben => sok keleti vagy m�s korokban j�tsz�d� t�rt�net.
- kalandoss�g: v�ratlan, megd�bbent� fordulatok. Gyakran ijeszt� szerepl�k, esem�nyek. Egyed�li c�l: sz�rakoztat�s.
- felfokozott �rzelmek, szenved�lyess�g: a vil�got csak a sz�ls�s�gek meg�l�s�vel ismerhetj�k meg => ezek verst�m�ul is szolg�lnak.
- jellemkontraszt: sz�ls�s�gek a jellem�br�zol�sban. A sz�ls�s�ges ellent�t vagy szerepl�k k�z�tt vagy egy szerepl�n bel�l is lehet.

• Arany J�nos:

1. Nagyszalont�n sz�letett. Apja: Arany Gy�rgy. Anyja: Megyeri S�ra.

2. 1831: anyagi neh�zs�gek => tanul�s helyett dolgoznia kell.
1836: kipr�b�lja a v�ndorsz�n�szetet, de nem neki val�. Haza�rve csal�di trag�dia (anyja meghal, apja megvakul) => f� c�lja: a csal�d �sszetart�sa, eltart�sa => m�sodjegyz�i �ll�s.
1841: feles�g�l veszi Ercsey J�liann�t (visszafogott, b�k�s h�zass�g)
Reformkor �s 1848 – 49: egyet�rt a politikai v�ltoz�sokkal, de nem t�lt be vezet� szerepet.
1850 – es �vek: magyar – latin tan�ri �ll�s a nagyk�r�si Reform�tus gimn�ziumban, de nem szereti a munk�j�t.
1860: felk�lt�zik Pestre, akt�v r�sztvev�je az irodalmi �letnek a Kisfaludy t�rsas�g vezet�jek�nt.
1865: csal�di trag�dia (meghal a l�nya) + elismerts�g, de �gy �rzi, mell�zik, nem �rtik meg + betegesked�s => v�rosi mag�ny.
Lemond akad�miai tisztj�r�l => felszabadults�g.

3. irodalmi munk�ss�ga:

- 1845: Az elveszett alkotm�ny (komikus eposz)
- 1846: Toldi (+ k�s�bb: Toldi est�je, majd Toldi szerelme)
- 1851 – 60: nagyk�r�si korszak: Arany kedvetlens�ge kihat irodalmi munk�ss�g�ra is, vmi �jat kell tal�lnia => l�rai m�veket �s ballad�kat kezd �rni. Ebben ism�t mag�ra tal�l.
- 1860 – as �vekben 2 foly�irat megind�t�sa: Sz�pirodalmi figyel�, Koszor�. Ism�t a nagyepika fel� fordul: Csaba tril�gia, Buda hal�la.
- 1877 – 80: �szik�k: (bar�tj�t�l, Gyulai P.-t�l kapott Kapcsos k�nyv) �jfajta hangv�tel: a kor�bbiakn�l letisztultabb, nyugodtabb versek, nem igazodik a k�zizl�shez, az elv�r�sokhoz, kedve szerint �r. �jdons�g: h�tk�znapi t�m�k megjelen�se a verseiben. F�leg l�t�sszegz� versek, el�gikus hangv�tel.

• A. J. balladak�lt�szete:

1. ballada: mindh�rom m�nem jellegzetess�g�t mag�ban egyes�t� k�lt�i m�faj. A romantika �s a szentimentalizmus st�lusjegyeit hordozza mag�n.
Tulajdons�gai:

- �sszef�gg� t�rt�net (<= epika: val�j�ban ide soroljuk!)
- dr�mai cselekm�ny, gyakori a p�rbesz�d (<= dr�ma)
- verses forma, �rzelmess�g, szem�lyess�g (<= l�ra)
=> „trag�dia, dalban elbesz�lve”

- balladai hom�ly: szaggatotts�g => a t�rt�net egyes r�szei kimaradnak => szabad asszoci�ci�k

Balladafajt�k:

- p�rhuzamos szerkeszt�s�: egyszerre k�t cselekm�nysz�lat vezet v�gig egym�ssal p�rhuzamosan => csak minden m�sodik versszak tartozik �ssze. Pl.: V. L�szl�
- k�tsz�lam�: 2 besz�l� van, akik p�rhuzamos egym�s mellett m�s – m�s dologr�l besz�lnek. Formailag p�rbesz�d, de tartalmilag k�t monol�g. Pl.: Szondi k�t apr�dja

2. A. J. balladakorszakai:

1) nagyk�r�si �vek (1850 – es �vek): F�leg t�rt�nelmi ballad�k: val�s t�rt�nelmi szem�lyekr�l, val�s t�rt�nelmi esem�nyek feldolgoz�sa (f�leg Anjou �s Hunyadi korb�l) Pl.: V. L�szl�, Szondi k�t apr�dja, A wales – i b�rdok

2) �szik�k (1877 - 80): F�leg l�lektani ballad�k: b�n => bels� meghasonl�s => l�lektani b�nh�d�s Pl.: H�d – avat�s, V�r�s R�b�k, Tetemre h�v�s, Tengeri – h�nt�s

Arany alapul sk�t �s sz�kely n�pballad�kat haszn�l fel.