Mad�ch I.: Az ember trag�di�ja

• M�faja:

1. dr�mai k�ltem�ny/emberis�gk�ltem�ny: a f�h�s �ltal az eg�sz emberis�get �rint�, fontos probl�m�kat feszeget. Felveszi a dr�mai form�t, de az esem�nyek helyett ink�bb a filoz�fiai tartalom a fontos.

2. K�rd�sek: Mi az emberi �let c�la? Van – e fejl�d�s? Meg lehet – e val�s�tani az eszm�ket? L�tezik – e szabad akarat? F�rfi – n� kapcsolat? Szerelem?

• A m� tagol�sa:

15 sz�n:

- keretsz�nek (1-3., 15.)
- �lomsz�nek (4-14.)
o t�rt�nelmi kor (4-10.)
o Mad�ch jelenkora (11.)
o elk�pzelt j�v� (12-14.)

• Lucifer szerepe:

1. � a gonosz. L�nyege a tagad�s, az �lland� ellentmond�s => b�r�lja Isten alkot�s�t. Megk�rd�jelezi a teremt�s �rtelm�t �s t�k�letess�g�t. C�lja a vil�g megd�nt�se => az �ngyilkoss�gra akarja r�venni �d�mot.

2. Az �lomsz�nekben �d�m k�s�r�je �s vitapartnere. C�lja, hogy �d�m csal�djon az �letben, a fejl�d�sben. Be akarja bizony�tani, hogy az emberek gyarl�ak, az eszm�ket elkorcsos�tj�k �s nem tudj�k ir�ny�tani az �let�ket. Lucifer a val�s�got mutatja meg �d�mnak, de az�rt egy kicsit manipul�l is: az adott korszaknak mindig a hanyatl� fel�t, a negat�vumokat mutatja meg.

3. Soha nem vegy�l a t�megbe, csak k�v�lr�l szeml�l�dik. De okos �s j�zan ellen�ll�st k�pvisel: mindig re�lis v�lem�nye van a korr�l.

4. Filoz�fiai �ll�sfoglal�sa:
-determinizmus(=meghat�rozotts�g/sz�ks�g szer�s�g): az emberi cselekv�st a term�szeti t�rv�nyek korl�tozz�k. Kiszolg�ltatotts�g, nincs szabad akarat.
- pozitivizmus:(August Comte) a tudom�ny seg�ts�g�vel kell megmagyar�zni a t�rsadalmi jelens�geket is => szoci�ldarwinizmus (Herbert Spencer): l�tharc a t�rsadalomban is.

• �d�m �s Lucifer:

1. V�lem�ny�k k�z�tt mindig f�zisk�l�nbs�g van. Egym�s ellent�tei: �d�m mindig nagyon lelkes, tettrek�sz, rem�nyked�, szenved�lyes, teremt�. Lucifer lemond�, k�tked�, az emberi vil�gr�l keser�en nyilatkoz�.

2. Val�j�ban nem �llnak egym�ssal szemben: vit�juk ink�bb egy emberen bel�li, kivet�tett n�zetk�l�nbs�g:

- �d�m: 1848 el�tti romantika => lelkesed�s
- Lucifer: 1848 ut�ni romantika => ki�br�ndults�g

• Hegeli tri�da: t�zis <=> antit�zis => sz�nt�zis

• Az �rben megfogalmaz�d� emberi �let c�lja: a k�zd�s el�reviszi az emberis�get. Nem fontos a t�k�letes vil�grend el�r�se, csak az az�rt val� k�zdelem. Az eszme t�k�letlens�ge nem von le a k�zd�s �rt�k�b�l.

• �d�m k�telyei:

1. Halhatatlan – e a l�lek? V�lasz: nincs. A t�lvil�g bizonytalans�ga er�nny� v�ltoztatja a szenved�st. Ha tudn�nk, hogy nincs t�lvil�g, csak az �r�m�ket keresn�nk. Ha tudn�nk, hogy van t�lvil�g, a k�zd�s nem lenne �nzetlen.

2. Fejl�dik – e az emberis�g? V�lasz: nincs. Ugyanakkor van es�ly a vil�g jobb�t�tel�re. Ez csak az embereken m�lik.

3. Van – e �rtelme az �ldozatoknak? V�lasz: nincs. – II –
Ha az ember m�gis elbizonytalanodna, a n�la tiszt�bb lelk�let� n� seg�ti. Ez�ltal megtal�lhatja a term�szet �s Isten szav�t. => Az embert a lelkiismeret �s a szerelem seg�ti.