Tri : Trkellenes kzdelmek a 15-16. szzadban |
Trkellenes kzdelmek a 15-16. szzadban
2005.06.11. 13:33
Trkellenes kzdelmek a 15-16. szzadban
(igazi cm: Trkellenes kzdelmek a 14. szzadtl Mohcsig)
I. XIV szzad
à a.: I. (Nagy) Lajos
b.: Luxemburgi Zsigmond
II. XV. szzad
à a.: Hunyadi Jnos
b.: Hunyadi Mtys
III. XVI. szzad
à a.: Dzsa vezette paraszthbor elzmnyei
b.: Mohcs s elzmnyei
I. =>
a.: I. (Nagy) Lajos (1342-1382) volt az els magyar uralkod, aki megtkztt a trkkel
b.: Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) =>
- az els magyar kirly, akinek komolyan szembe kellett nznie a trk veszllyel
à elzmnye: els rigmezei csata (1389), mikor a trkk megverik a dlszlv fejedelmeket Szerbiban. Egy v mlva mr a magyar vgeket tmadtk
- 1395-ben elkezdi a trk elleni hadjrat elksztst (serege: szemlyesen hadba szll nemessg s a vilgi s egyhzi nagyurak bandriumai)
à m a nemessgre az Aranybulla (1222) ta nem igazn lehet szmtani csatban (klfldn nem harcolnak, csak fizetsgrt, s ekkor is csak sajt akaratukbl)
à klfldi segtsg kell: francia, nmet, angol, burgundi s cseh lovagokbl nagy ltszm sereget gyjt
à 1396 szeptemberben megindtjk a hadjratot a Balkn s Jeruzslem visszafoglalsra
- 1396: nikpolyi csata, ami teljes veresg a tervszersg hinya s a trk taktika miatt
- Hatsa: Zsigmond rjn, hogy hazai, szles kr katonai mozgstssal ltrehozott hadseregre kell tmaszkodni
à 1397: telekkatonasg fellltsa (a birtokosok minden 20 jobbgy utn ki kellett lltaniuk egy knny hadfelszerels lovas jszt)
à ezt persze az urak tbbsge nem teljestette (m szerencsre a trkt a mongolok megverik 1402-ben az ankarai csatban, gy 10 vig sznet)
II.=>
a.: Hunyadi Jnos=>
- Serege: huszita zsoldosok, szemlyes hvei, rokonai, kznemesi familirisai (sokszor a felkel np segtsge)
- Taktikja: llsukat, harci rendjket vltoztatni tud zrt alakulatok, klnbz fegyvernemek sszehangolt mkdse, az ellensges arcvonal tkarolsa à fejlettebb eurpai hadmvszetbl vette t
- 1441-ben aratta els nagy gyzelmtà lesz az erdlyi vajda
- 1442 Gyulafehrvr kzelben jobbgyok, polgrok s szkely vitzek ln szt tudja verni a trkket (ekkor alkalmazza elszr a huszita szekrvrat)
à remny a trk visszaszortsra
- 1443-ban megindtja a hossz hadjratot=>
- a trk erejt a kis-zsiai kzdelmek ktttk le, csapatokat vontak ki Eurpbl
- clja, hogy kizze a trkt egsz Eurpbl
- rengeteg klfldi gret (ppai hajhad, tbbi uralkod serege)
à m senki sem kldi semmit
- gyorsasguk miatt folyamatos gyzelmek, m csak a Balkn-hegysgig jutnak el (felvonul a f trk hader, risi hideg)
à m annak ellenre, hogy a kzvetlen clt (Drinpolyt) nem tudjk bevenni, hogy nem tkztek meg a trk ferkkel, s knytelenek voltak megllni, a szultn kedvez bkeajnlatot tett
- ezt hosszas mrlegels utn I. Ulszl (1439-44) elfogadja (Eurpa a harcok folytatsra sztnzte a kirlyt; a ppai hajhad majd segt)
à 1444. jnius: Drinpolyi bke 10 vre
- m folytatjuk a harcot is…
à bznak a ppai hajhadban, m kevesebb haj jn, st segtik a trk csapat tszlltst a Boszporuszon
- 1444. november 10: vrnai veresg (meghal Ulszl is)
- mr kormnyzknt Hunyadi jbl kszlt egy trk elleni nagy tmadsra
à 1448. oktber: msodik rigmezei csata, ami megint trk gyzelemmel zrul
- 1453. mjus: II Mehmed elfoglalja Konstantinpolyt
à megrkezik Magyarorszgra Kapisztrn Jnos ferences szerzetes a keresztesek toborzsra
- 1456. jlius: megkezddik Nndorfehrvr ostroma
à Hunyadi ide siet, s Szilgy Mihlyt nevezi ki a vr kapitnyv
- csak sajt seregre tmaszkodhat s a Kapisztn ltal toborzott parasztokra, kzmvesekre, papokra, dikokra (belfldi s klfldi segtsg egyarnt nem rkezik)
- 1456 jlius 21: megindul a dnt tmads
à a hsies vrvdk s a jkor megrkez npfelkelk vilgra szl diadala
- Hunyadi folytatni akarta a harcot, ha a klfldi segtsg megrkezik (m sajnos meghal pestisben)
b.: Hunyadi Mtys (1458-90)=>
- 1458-ban a trk elfoglalta Galambc vrt
à nemesi felkelst hirdet, s harcot indt ellenk szerb terleten
- miutn 1463 bkt kt III. Frigyessel elfoglalja Jajct, majd 1464 Szreberniket
- ezek utn 13 vig nem vvott a trkkel, m a dli vgvrrendszert megerstette, s a betr trk csapatokat mindig visszaverte (pl.: 1479 kenyrmezei csata Kinizsi Pl s Bthory Istvn vezetsvel)
- a 80-as vek elejtl (a Habsburgok visszaszortsval prhuzamosan) a dli vgek (Bosznia) megerstsn fradozott
- Kinizsit a trk ellen kldi Szerbiban, s mlyen benyomul a trk terletekre
à 1481-ben Mehmed meghal, gy lehetsg nylik egy nagyszabs tmadsra a trk ellen
- Mtys biztostkot krt a pptl, hogy III. Frigyes nem tmadja htba, m ezt nem kapta meg
à felismerve a keresztny vilg tehetetlensgt 1483-ban 5 vre szl bkt kt a szultnnal
III.=>
a.: A paraszthbor serege eredetileg a X. Le ppa ltal hirdetett keresztes hadjratra gylt ssze a trk ellen (a ppai bulla 1514 prilis 9-n rkezik meg)
b.: A mohcsi vsz okai=>
- a Mtys ltal ltrehozott zsoldossereggel a kirly halla utn senki sem foglalkozott, akik ezrt fosztogatni kezdtek, mire sztvertk ket a brk
à visszatrt a kzponti hatalmat gyengt banderilis hadsereg
- II. Ulszl (1490-1516) alatt a brk rettenetesen megersdtek, j birtokokat s magas mltsgokat szereztek
- II. Lajos (1516-1526) sem tudta visszaszortani a brk hatalmt, ami nem is csoda, mivel 9 vesen kerlt hatalomra
- amg nlunk kt gyenge uralkod kvette egymst, addig a trkknl a kt legersebb: I (Vitz) Szelim (1512-1520) s I. (Trvnyhoz) Szulejmn (1520-1566)
- az orszg klpolitikailag elszigeteldtt (V. Kroly a reformci s I. Ferenc ellen harcolt; I. Ferenc a trkkel kt szvetsget s 1526 mjusban ltrejn a Habsburg ellenes Cognaci liga)
A mohcsi veresg elzmnyei=>
- 1521-ben a trk elfoglalta Nndorfehrvrt, Zimonyt s Szabcsot
à az orszg hadszatilag megpecsteldtt, azonban ez az orszgban senkit sem rdekelt igazn
A mohcsi csata=>
- 1526-ban Szulejmn serege tkelt a Szvn (a hatrvdelmet nhny szz ember jelentette)
- II. Lajos jlius msodik felben elindul a tolnai gylekezhelyre, ahol aug. elejn ltalnos felkelst hirdetett. Utastst adott a jobbgysg felfegyverzsre is
- Mohcsnl haditancsot tartott a 25 ezer fs seregnek (parancsnoka Tomori Pl s Szapolyai Gyrgy)
- 1526. augusztus 29-n lezajlik a csata
- Menete: sszpontostott nehz lovasrohammal prblkoztak, m ez csak kezdetben volt sikeres, a sereg meneklre fogta. (II. Lajos is menekls kzben fulladt a Duna-parti mocsrba)
- Szulejmn cseltl tartva a ferkre vrt, majd bevonult Budra, vgigpuszttotta a Dunntlt s a Duna-Tisza kzt, majd oktber 12-n kivonult, m az orszg dli rszn helyrsget hagyott.
|