Az arab vil�g a 7-10. sz�zadban

I.                    A kezdeti arab t�rsadalomk�p �s az iszl�m kialakul�sa

II.                 Az iszl�m hit tanai, hat�sa �s elemz�se

III.               Az arab h�d�t�sok �s azok meg�ll�t�sa

IV.              Az arab �llam berendezked�se

V.                 A h�d�t�sok ut�ni arab vil�g

VI.              Az arab �llam sz�thull�sa

I.=>

a.: Az ar�biai t�rsadalom=>

                        - az arabok: nagy r�szben l�- �s teveteny�szt� nom�d beduinok

                                             kis r�szben keresked�k (Jemen �s Palesztina k�z�tt)

                        - a nom�d beduin t�rzsek folyamatosan egym�s ellen harcoltak az o�zisok�rt �s az �llat�llom�ny�rt => megosztott �llam

                        - a kereskedelem folyt�n jelent�s telep�l�sek j�ttek l�tre a karav�nutak ment�n (keleti utak; pl.: Mekka)

b.: Az iszl�m kialakul�sa=>

                        - alap�t�ja: Mohamed (Mekka, kb. 570-632), tevehajcs�rb�l lett keresked� (ezen utaz�sai sor�n ismerkedik meg a kereszt�ny �s a zsid� vall�ssal)

                        - 610 t�j�n l�p fel �j tanaival, melyben vegy�ti a kereszt�ny �s a zsid� szok�sokat is

                                   => alapvet� b�zisa a szeg�nyebb r�teg (ostorozza az uzsor�t; t�mogatja az elesetteket; k�vetelte az �si ellent�tek besz�ntet�s�t)

                                               => ez�rt konfliktusba ker�l a mekkai keresked�r�teggel

=> 622-ben Mekk�b�l Medin�ba menek�l (ez a hidzsra, a mohamed�n id�sz�m�t�s alapja)

                        - Medin�ban az �j vall�s meger�s�dik (nom�d k�vet�k)

                        - miut�n egyezs�gre jut a mekkai keresked�kkel („mekkai zar�ndoklat”) a vall�s fergeteges gyorsas�ggal terjed

II.=>

a.: A tanok=>

- az iszl�m felhaszn�lja �s �p�t a: - zsid� �s kereszt�ny hagyom�nyokra (elismeri pr�f�t�it, akiket eszmerendszere el�k�sz�t�inek tartott)

- a pog�ny arab hitvil�gra (Allah eleinte csak egy t�rzsi istens�g volt; a K�ba-k� tisztelete)

- szent k�nyve: Kor�n („hirdet�s” vagy „zsolozsm�z�s”)

=> a hagyom�ny szerint Allah a szerz�je, kinyilv�n�t�ja Mohamed. A pr�f�ta hal�la ut�n jegyzik le

- �t alapvet� parancs: 1.: Allahban az egyetlen istenben, �s pr�f�t�j�ban, Mohamedben val� hit

                                       2.: A Mekka fel� v�gzett napi �tsz�ri ima

                                       3.: K�telez� alamizsnaoszt�s a szeg�nyeknek

                                       4.: Havi b�jt betart�sa (napkelt�t�l-napnyugt�ig)

                                               => Ramadan

                                       5.: Legal�bb egyszeri zar�ndoklat Mekk�ba

- Kev�sb� jelent�s k�vetelm�nyek: sert�sh�s, szeszesital fogyaszt�s�nak tilt�sa

                                    T�bbnej�s�g korl�toz�sa (maximum 4)

- Dzsihad: a Szent H�bor�, a hit terjeszt�se minden eszk�zzel (er�szakkal is)

=> a harcosok a paradicsomba ker�ltek

b.: Elemz�se=>

- egyszer� el��r�sok (1. pontà monoteizmusàhit

                                   2-5. pontà a vall�s gyakorl�sa)

=> nincs bonyolult hittan; nincs fontos szerepe a paps�gnak (nincs egyh�zi hierarchia)

c.: Hat�sa=>

- az iszl�m a moszlimok �let�t teljes m�rt�kben szab�lyozta

- nem voltak k�l�n vil�gi t�rv�nyek, mert a Kor�n szerint b�r�skodtak

à a sz�vegek elemz�i az ulem�k (hittud�sok)

à ezek alapj�n b�r�skodtak a k�dik (b�r�k)

- az �llam- �s az egyh�zi hatalom sem k�l�n�lt el

à Mohamed�n ut�dai, a kalif�k (helyettesek), egy szem�lyben voltak vall�si �s �llami vezet�k

- a dzsihad: egyes�ti az eddig egym�s ellen k�zd� beduin t�rzseket, �gy idegen ter�leteket ig�zhattak le felszabad�tott erej�kkel

III=>

a.: A h�d�t�sok=>

- a dzsih�d sikereinek oka: kedvez� t�rt�nelmi helyzet

à Biz�nc �s Perzsia elkeseredett, kimer�t� harcot v�vtak egym�ssal (VI. sz�zad els� fele)

à �gy a peremter�letek k�nnyen elfoglalhat�ak voltak (f�leg, mivel az itteniek felszabad�t�nak tekintett�k az arabokat a sok nagy ad�k miatt)

- Mohamed ut�ni kalif�k �s h�d�t�saik=>

Ab� Bakr (632-644) �s Omar (634-644)

à els�prik a perzsa �llamot �s t�nkreverik Biz�ncot (Sz�ria, Palesztina, Mezopot�mia: 635-641-ig �s Egyiptom: 639-642-ig)

Omajj�d-dinasztia (661-750)

à keleten eljutnak az Indus v�lgy�ig, elfoglalj�k Szamarkandot (selyem�ti keresked�v�ros)

à nyugaton 711-ben Tarik vez�r �tkel a Gibralt�ri-szoroson �s elfoglalja Hisp�nia nagy r�sz�t

b.: A h�d�t�sok megf�kez�se=>

- a sz�z �ve tart� sikereknek k�t �llam vet g�tat

                           à a frankok 732-ben Poitiersn�l (Martell K�roly)

                           à a biz�nciak 740-ben Kis-�zsi�ban

IV=>

                           - az arab �llamot biz�nci mint�ra szervezik meg

                           - a kalif�k despotikus uralkod�kk� v�ltak

- a katonai vezet�k f�ldbirtokos arisztokrat�kk� v�ltak

à �m a kalif�k hatalm�t nem tudt�k korl�tozni, mert az b�rmikor elvehette, kicser�lhette birtokait. (a kalifa maradt a f�ld tulajdonosaà szolg�lati birtok) �gy a k�zponti hatalom ereje biztos�tva volt

- a f�ldeket szabadok �s r�szben rabszolg�k m�velt�k

- a v�rosok a fejlett kereskedelem miatt fennmaradtak �s vir�gzani kezdtek (k�zvet�t� kereskedelem kelet fel�)

V=>

- az Omajj�d-dinaszti�t az Abb�szid�k v�ltott�k fel (751-1258)

à - vir�gz� korszak

- Fellend�l a kereskedelem az �llami ter�leteken

- fejlett k�zm�ipar (egy-egy v�ros spec. term�kei: damaszkuszi ac�l, kordov�n csizma - Cordoba, muszlin sz�vet - Moszul)

- h�res uralkod�: H�r�n al-Rasid (1001 �jszaka mes�i)

- a h�d�t�sok alatt megismerik a hellenizmust

à arab ford�t�sok antik, zsid� �s keleti kult�r�k m�veir�l (meg�rizt�k az antik m�velts�get, �s k�s�bb k�zvet�tett�k azt Eur�pa fel�)

à fellend�l a tudom�nyoss�g (csillag�szat, k�mia, matematika)

VI=>

- Az Abb�szid�k alatt az �ri�si ter�let sz�thullik

                           à El�sz�r sz�ls� tartom�nyok �n�ll�sultak (Cordobai em�rs�g 755; Egyiptom 969)

à majd a bels� ter�let is felbomlott

à k�s�bb egy-egy orsz�gr�sz tett szert vezet� szerepre

- ennek ellen�re X. sz�zadban �jabb hull�mban t�madtak az arabok, ez�ttal els�sorban tengeren. (a meger�s�d� Eur�pa azonban hamarosan visszaverte �ket)