1888 ősze: a rendőrségre egy nagyobb méretű levél érkezik, benne egy emberi vesedarabbal: „Ezt a fél vesét egy nőből szedtem ki. A másik felét megsütöttem és megettem.” A feladó a boríték szerint a „pokolból” írt. Hamarosan már egész London tudja, hogy a hátborzongató levél Hasfelmetsző Jacktől származik, aki akkor végzett negyedik, nyilvánosságra került áldozatával, a 43 éves Chaterine Eddowesszel.

Mind a négy áldozata öregedő, elnyűtt prostituált volt, akik a Whitechapel nyomornegyedben voltak kénytelenek megalázó foglalkozásukat űzni. A legszerencsétlenebb szegények valóságos emésztőgödre volt ez a környék: keskeny utcák és sikátorok vezettek a kocsmák, bordélyházak és ópiumbarlangok mocskos útvesztőjében. A borzalmas életkörülmények között, a zsúfoltságban és koszban a gyerekek fele sem érte meg az 50 éves kort. A kegyetlen éhhalál elkerülése érdekében sok nőnek nem volt más választása, minthogy utcalány legyen. Éppen ezek a lányok váltak Hasfelmetsző Jack áldozataivá, akit soha nem azonosítottak, és nem is tartóztattak le.

Első áldozatának, Mary Ann „Polly” Nicholsnak augusztus 31-én éjszaka vágta el a torkát, és miközben a nő a koszos sikátorban a földre rogyva haldokolt, gyilkosa egy 25 cm hosszú késsel felhasította a hasát. 8 nappal később ugyanilyen módon küldte halálba „Sötét Annie” Chapmant.

Ekkortájt történt egy harmadik gyilkosság is, melyet – habár az elkövetés módszerében eltért az addigiaktól (az áldozatot egyszerűen leszúrták) – a rémült lakosság szintén Hasfelmetsző Jackre vezetett vissza.

Az orvosszakértők megállapították, hogy Hasfelmetsző Jack balkezes és – mivel nagy szakértelemmel tudja eltávolítani az emberi testrészeket, meglehetősen jártas az anatómiában. Kiderült továbbá az is, hogy a bűntényeket mind este 11 és hajnali 4 között követte el. Ezek az ismeretek azonban nem jelentettek komolyabb támpontot a rendőrség számára. A nyomozók ekkor a gyilkosságokban ártatlan embereket kezdtek üldözni csak mert ismert visszaeső bűnözők, szexőrültek, elmebeteg sebészek vagy egyszerűen csak hentesek voltak. Az igazi Hasfelmetsző Jack azonban még mindig szabadon róhatta London sikátorait és merényletei egyre merészebbek és visszataszítóbbak lettek.   

A fordulat szeptember 30-án következett be, amikor Hasfelmetsző Jacket megzavarták, miközben egy újabb öregedő prostituált, Elizabeth „Hosszú Liz” Stride torkát vágta el. Jack még csonkítatlan áldozatát hátrahagyva gyorsan eltűnt az éjszaka ködében. A gyilkosságot megzavaró szemtanu nem látta a tettes arcát.

A kedvtelésétől megfosztott Hasfelmetsző Jack 45 percen belül ismét támadott. Ez az áldozata volt Eddowes: megölte, kibelezte és veséje egy darabját postán küldte el a rendőrségnek. Ezen a mozgalmas éjszakán, habár a nyomornegyed minden sarkán állt egy rendőr, és mindenfelé járőröztek, a feltehetően véres ruhájú gyilkosnak mégis sikerült megint elmenekülnie.

 Ezt követen Hasfelmetsző Jack 6 hétig visszavonult. A nyomozás folytatódott és érdekes irányt vett: a kettősgyilkosság éjszakáján az egyik járőr feltartóztatott egy elegánsan öltözött urat, akit korábban egy utcalánnyal látott beszélgetni. A férfi, aki magát orvosnak vallotta,  választékos modorban és beszéddel válaszolt a kérdésekre. Végül meggyőzte a járőrt, aki továbbengedte.

A napvilágra kerül új információk ismeretében egy évszázadon át vált a gyanusítások céltáblájává Clarence herceg, Viktória királynő unokája, akinek labilis elmeállapota közismert volt akkoriban. Ezen feltételezést támasztotta alá az a tény, hogy az utolsó gyilkosság (nov. 10.) után a herceget elmegyógyintézetbe szállították, és ott halt meg 1892-ben.

A legvisszataszítóbb és egyben az utolsó gyilkosságra, melyet Hasfelmetsző Jack számlájára írtak, november 10-én került sor. Hajnali 4 körül a szomszédok velőtrázó sikoltozást hallottak a 24 éves Jane „Fekete Mary” Kelly félreeső lakásából, ahova a háziúr szolgája csak nappal merészkedett be. A látvány egyértelműen Hasfelmetsző Jack ottjártáról tanúskodott: a holttestet gondosan kibelezték, szívét, veséjét eltávolították, testrészeit pedig körberakták a szobában.   

A rendőrség heteken belül lezárta az ügyet anélkül, hogy a felháborodott közvéleménynek magyarázatot adott volna. A Polgárőrséggel bizalmasan közölték, hogy miután a gyilkos beismerte tettét, a Temzébe ölte magát. A búcsúlevél vagy annak tartalma azonban soha nem került a nyilvánosság elé.

Kelly meggyilkolása után valóban kifogtak a Temzéből egy vízbefúltat, Montague John Druittet, aki anyja elmebetegsége miatti elkeseredésében lett öngyilkos. Druitt szegény ügyvédként dolgozott, habár egy arisztokrata orvoscsalád sarja volt és jó kapcsolatban állt a felsőbb társadalmi körökkel. Druitt minden ismerősének elmondása szerint gyűlölte a nőket. Anyját 1888 július elején elmegyógyintézetbe szállították, fia rendszeresen látogatta, és valószínűleg egyre jobban rettegett saját elmeállapota miatt. Akár ügyvédi irodájából, akár otthonából indult, a kórházba menet Druittnak át kellett haladnia a Whitechapel negyeden. Druitt mellett szól az is, hogy 1888 novemberében testvére William a szellemi kimerültség és abnormális viselkedés jeleit fedezte fel a férfin.

A tizennégy gyilkosság elkövetésével gyanusított Hasfelmetsző Jack 3 hónapos rémuralma alatt ténylegesen talán csak 5 gyilkosságot követett el. Áldozatait úgy választotta ki, hogy a helyszínek a kerület térképén egy keresztet alkossanak. Az évek során újabb és újabb részletekre derült fény, de ezek nemhogy közelebb vitték volna a kutatókat a rejtélyhez, egyre több név merült fel a gyilkosságokkal kapcsolatban. A www.wikipedia.org című portál is közel két tucat gyanusítottat sorol fel és külön-külön összefoglalja a gyilkosságokban rájuk utaló elemeket. Hasfelmetsző Jacket így valószínűleg sohasem fogják azonosítani…