Az al�bbi t�rt�net a Koppenh�gai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsg�n:

A k�rd�s �gy hangzott:
"�rja le, hogyan m�rhet� meg egy felh�karcol� magass�ga egy barom�ter seg�ts�g�vel!"

Az egyik hallgat� v�lasza:
"Fogsz egy hossz� zsin�rt, r�k�t�d a barom�ter tetej�re, majd a barom�tert lel�gatod a f�ldig. A zsin�r hossz�s�g�nak �s a barom�ter magass�g�nak �sszege megegyezik a felh�karcol� magass�g�val."
Ez az eredeti magyar�zat azonban a vizsg�ztat�t meglehet�sen feld�h�tette, �gy a vizsga nem siker�lt. A di�k azonban nem hagyta mag�t, mivel szerinte a v�lasza abszol�t helyes volt.
Az egyetem vezet�s�ge �gy kijel�lt egy f�ggetlen b�r�t, aki meg�llap�totta, hogy b�r a v�lasz helyes volt, �m semmif�le fizikai ismeretet nem t�kr�z�tt. A probl�ma megold�s�ra beh�vatta mag�hoz a hallgat�t, �s hat percet adott neki arra, hogy sz�ban bebizony�tsa, a fizikai alapismeretek birtok�ban van.
A di�k �t percig sz�tlanul �lt, a homlok�t r�ncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy v�szesen fogy az id�. A di�k ekkor megsz�lalt, �s megjegyezte, hogy annyif�le magyar�zatot tud, hogy nem tudja kiv�lasztani, melyiket is adja el�. A biztos n�gat�s�ra azt�n belekezdett:
"Nos, az els� �tletem az, hogy megfogjuk a barom�tert, felmegy�nk a felh�karcol� tetej�re, �s ledobjuk onnan. M�rj�k a f�ldet �r�s�ig eltelt id�t, majd a k�rd�ses magass�got kisz�m�tjuk a 'H = 0.5g x t n�gyzet' k�plettel.
Viszont ez a m�dszer nem t�l szerencs�s a barom�ter szempontj�b�l. Vagy pedig abban az esetben, ha s�t a nap, megm�rhetj�k a barom�ter magass�g�t, �s az �rny�k�t. Ezut�n megm�rj�k a felh�karcol� �rny�k�nak hossz�t, �s ar�nyp�rok seg�ts�g�vel kisz�m�thatjuk a magass�g�t is.
De ha nagyon tudom�nyosak akarunk lenni, akor egy r�vid zsin�rt k�tve a barom�terre, ingak�nt haszn�lhatjuk azt. A f�ld�n �s a tet�n megm�rve a gravit�ci�s er�t, a 'T = 2 pi * n�gyzetgy�k(1 / g)' k�plettel kisz�m�thatjuk a k�rt magass�g �rt�k�t.
Vagy, ha esetleg a felh�karcol� rendelkezik t�zl�tr�val, akkor megm�rhetj�k, a barom�ter hossz�n�l h�nyszor magasabb, majd a barom�tert megm�rve egyszer� szorz�ssal megkapjuk a k�v�nt eredm�nyt.
De ha �n az unalmas, bevett m�dszerre k�v�ncsi, akkor a barom�tert a l�gnyom�s m�r�s�re haszn�lva, a f�ld�n �s a tet�n m�rhet� nyom�s k�l�nb�zet�b�l is meg�llap�that� a felh�karcol� magass�ga. Egy millibar l�gnyom�s k�l�nbs�g egy l�b magass�gnak felel meg.
Itt az egyetemen mindig arra buzd�tanak benn�nket, hogy pr�b�ljunk eredeti m�dszereket kidolgozni, ez�rt k�ts�gtelen�l a legjobb m�dszer a felh�karcol� magass�g�nak meg�llap�t�s�ra az, ha a h�nunk al� csapjuk a barom�tert, bekopogunk a port�shoz, �s azt mondjuk neki:
"Ha megmondod, milyen magas ez az �p�let, neked adom ezt a sz�p �j barom�tert'."

A t�rt�net csattan�ja, hogy ezt a renitens di�kot Niels Bohr-nak h�vt�k, �s � a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-d�jas d�n fizikus.